A tanévkezdés költségei
Tankönyvcsomagok átlagára az általános iskolában:
I. évfolyam: 6 ezer forint,
II. évfolyam: közel 8 ezer forint,
III. évfolyam: több mint 8 ezer forint,
IV–V–VI. évfolyam: 10 ezer forint,
VII–VIII. évfolyam: 13 ezer forint.
(Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium)
*
Tovább csökkent az iskolások száma
Szeptember 1-jén mintegy 1,3 millió diák ül az iskolapadba, ez jelentős csökkenés a tavalyi adatokhoz képest. Az óvodásokkal együtt 1661870-en kezdik meg az évet valamelyik hazai közoktatási intézményben. A leglátványosabb a fogyás az általános iskolákban: az ilyen intézményekbe több mint 13 ezerrel kevesebb gyerek jár majd, mint tavaly. A szakiskolák tanulói létszáma mintegy 2400 fővel, a gimnáziumoké csaknem négyezerrel, a szakközépiskoláké pedig ötezer fővel csökken.
A 2010–2011-es tanév szeptember 1-jétől június 15-ig tart. Az őszi szünet október 30-tól november 7-ig, a téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 21-től 26-ig, míg a jövő nyári szünet június 16-tól augusztus 31-ig tart. Az első félév szorgalmi időszaka január 14-én zárul, ezen a napon zárják le a tanulók első félévi jegyeit, a bizonyítványokat legkésőbb január 21-én kell kiosztani. Az írásbeli érettségi vizsgákat május 2. és 23. között rendezik, június 2. és 8. között az emelt szintű, június 14. és 28. között pedig a középszintű szóbeli vizsgákat tartják.
Röpke két hónap alatt Magyar Bálint és Hiller István liberális reformjainak jelentős részét Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatára felszámolta a kormányzat és a parlamenti többség, így az új tanévtől nagy változások várnak a diákokra. Börtönnel sújthatják a tanárverőket, újra lehet majd buktatni és osztályozni az iskolákban, az óvodákban pedig továbbra is a hajas baba marad a lányos játék. A kormánypártok munkája azonban nem merül ki a korábbi szabályozás korrekciójával. Az új tanévben több alapvető változás jogszabályi és szakmai megalapozását szeretnék elvégezni. Ezek között szerepel az integrált oktatás hatékonynyá, továbbá a pedagóguspálya vonzóvá tétele, a tanárképzés és a finanszírozás rendszerének átalakítása, a nevelés szerepének erősítése. E feladatok mindegyikéhez pluszforrásokra is szükség lesz, így a megvalósítás sorrendjét és pontos idejét a kormánynak kell meghatároznia.
*
Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű, leszakadó családok gyermekeinek támogatása az oktatáson keresztül. Szakítani kívánnak azzal a gyakorlattal, amely az integrációt pusztán adminisztratív eszközökkel kívánta elérni.
Egész napos iskola a gyerekekért
– Jó, ösztönzendő gyakorlat az egész napos iskola, melynek lényege a képzési időkeret megnövelése, így a tanítási órákat is el lehet osztani a délelőtti és a délutáni időszakra. Több idő jut a nevelésre, a szocializációra, az egyéni fejlesztésre, s az önálló tanulás is az iskolában történik, ahol a szakemberek segíteni tudják a nehezebben haladó diákok munkáját – mondta lapunknak Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Leszögezte: az egész napos iskola modelljének alkalmazása nem lenne kötelező, annak bevezetéséről a fenntartó dönthetne, a költségvetés pedig támogatná azt. Különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára lenne előnyös ez a képzési forma, akik így egész nap ösztönző környezetben lennének.
Szintén a leszakadt rétegek felzárkóztatására irányulna a kiemelt oktatási körzetek kialakítása ott, ahol az átlagosnál lényegesen rosszabbak az oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, foglalkoztatási feltételek. Ezek a mutatók összefüggenek, ezért az ilyen térségek speciális támogatása indokolt. Olyan megoldásra van szükség, ahol az iskola köré szerveződve, egymással együttműködve segítenék a családokat és a gyerekeket a különböző ágazatok szakemberei. Sió kifejtette: ez nem pusztán oktatási kérdés, önmagában a jobb iskola nem hoz eredményt, emellett kiemelten fontos a családok támogatásának elnyerése, amihez változtatni kell a szociális, egészségügyi viszonyokon, meg kell teremteni a család felnőtt tagjai számára a munkához jutás lehetőségét is.
Átalakítják a pedagógusképzést
Az új tanév nagy feladata lesz egy új pedagóguspolitika kialakítása. Ennek alapja a pedagógus-életpályamodell, amelyet az elmúlt években már kidolgoztak. Nem egyszerűen a béreket kell emelni, a finanszírozásnak a minőségi munkát kell támogatnia. Vonzóvá kell tenni a pedagóguspályát, hogy a legtehetségesebb fiatalok válasszák a tanári hivatást. Sió László szerint ehhez elitképzéssé kell tenni a tanárképzést, szigorú elvárásokkal, de kiemelt ösztönzéssel, például ösztöndíjakkal és a pályára lépés támogatásával. A politikus szerint ehhez elengedhetetlen a pedagógus- és a továbbképzés átalakítása. Indokoltnak tűnik a visszatérés a hagyományos, osztatlan képzéshez, továbbá meg kell teremteni az alap- és a továbbképzések összhangját, egymásra épülését.
Növelik a képzési időt
Vissza kell állítani a nevelés és az oktatás egyensúlyát az iskolában. Ehhez szükség lesz a képzési idő növelésére, hogy legyen mód – mások mellett – a művészeti nevelésre, a komplex egészségnevelésre, a közösségi életre. Hozzá kell látni a finanszírozási rendszer átalakításához is. Az oktatáspolitikus leszögezte: ma az iskolák állami támogatásának mértéke attól függ, hány tanulójuk van, s milyen gazdag a település. Ez igazságtalan, és rendkívül hátrányosan érinti a kisebb települések intézményeit éppúgy, mint a nagy oktatási rendszert fenntartó településeket. A létszámon alapuló finanszírozástól el kell mozdulni a feladatalapú finanszírozás felé, s megfontolandó, hogy ne legyen-e újra része a közoktatási törvénynek egy olyan garanciális szabály, amely az állami támogatás mértékére vonatkozik.
Drágulnak a tankönyvek
Minimálisan legalább negyvenezer forintba kerül gyermekenként a tanévkezdés, de ha mindenből nem a legolcsóbbat vesszük, akkor ennek a többszörösét is felemésztheti a szeptemberi becsengetés – derül ki a tankönyvpiac és az iskolaszereket áruló üzletek kínálatából. Az új tankönyvek árképzése a tavalyihoz képest nem változott, a régi kiadványok árát azonban – utánnyomás esetén – legfeljebb 5,3 százalékkal emelhették a kiadók. Az oktatási államtitkárság lapunknak küldött tájékoztatója szerint idén az általános iskola első évfolyamán hatezer forint, a második évfolyamon közel nyolcezer, a harmadik évfolyamon több mint nyolcezer forint, a negyedik évfolyamon tízezer forint az átlagos tankönyvcsomagár. Az ötödik-hatodik évfolyam tankönyvcsomagja is tízezer forint körül mozog, de a hetedik és a nyolcadik évfolyamon 13 ezer forint körül is alakulhat az ár. A csomagok ára nagyban függ attól, hogy az iskola mely tankönyveket tartja a legalkalmasabbnak saját oktatási programja megvalósításához. A tankönyvcsomagok kiválasztásakor az ár mellett tekintettel kell lenni a könyvek súlyára is, az 1–4. évfolyamokon az egyes tanítási napokon használt könyvek tömege nem haladhatja meg a három kilogrammot.
Ingyenesen kapja a tankönyvet minden olyan tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, vagy halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai vannak. Szintén térítésmentesen járnak a kiadványok a három- vagy többgyermekes családban élő diákoknak, azoknak a nagykorúaknak, akik saját jogon jogosultak családi pótlékra, és azoknak is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak. A tankönyvek ingyenességét a kormány 2010-ben várhatóan 5,183 milliárd forinttal támogatja, ez az utóbbi három évhez hasonló ráfordítás. Az oktatási államtitkárság szerint az ingyenes tankönyvellátáshoz gyermekenként biztosított tízezer forint az évfolyamonként átcsoportosítható, így azok is térítésmentesen kapják a kiadványokat, akiknek az évfolyamán meghaladja a tízezer forintot a tankönyvcsomag átlagára.
Megadóztatott segítség
A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az elmúlt négy évben töredékére sorvasztotta az iskolakezdést segítő támogatásokat, amit családok tízezrei nyögnek a mai napig. Először az augusztusi dupla családi pótlékot törölték el, majd drasztikusan szűkítették az ingyenes tankönyvre jogosultak körét: az egyedülálló szülőknek már nem jár alanyi jogon a támogatás. Komoly probléma, hogy évek óta nem emelkedik az ingyenes tankönyvekre adott, gyermekenként tízezer forintos állami támogatás összege sem, ez a pénz ugyanis sok esetben nem fedezi a térítésmentes kiadványok vételárát. Az új kormány – vélhetőleg az örökölt válságköltségvetés és a tervezettnél nagyobb hiány miatt – egyelőre nem talált pluszforrásokat erre a célra.
Idén újabb brutális elvonás érte a családokat: még a Bajnai-kormány döntött az iskolakezdési támogatás megadóztatásáról. 2010. januártól a munkáltatók természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás formájában nyújthatnak segítséget a dolgozóiknak, a támogatás maximális összege 22050 forint. Az iskolakezdési támogatás a tanévkezdést megelőző és követő hatvan napban, vagyis július 1. és október 31. között vehető igénybe tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. A kialakult gyakorlat taneszköznek tekint minden, a tanuláshoz általában szükséges eszközt, megítéléstől függően pedig ide sorolható az íróasztal és a tanulószék is.
Újra lehet buktatni és osztályozni
A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatai nyomán történt gyors intézkedéseknek köszönhetően szeptembertől gyökeresen megváltozik az iskolai élet mind a diákok, mind a tanárok számára. Az új tanévben többéves tilalom után újra osztályismétlésre kötelezhető az, aki nem teljesíti a minimális követelményeket Az első évfolyamon csak hiányzás miatt, a második év végétől kezdve azonban már a tanulmányi eredmények okán is elrendelheti a tantestület az osztályismétlést, és a szülő a jövőben nem emelhet vétót a döntés ellen.
Visszaállítják az osztályozás lehetőségét is, szintén a második évfolyam végétől. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében az iskolák maguk döntik el, hogy az utóbbi években használt szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e. A szöveges értékelést választó iskoláknak csak abban az esetben kell átváltaniuk a szavakat osztályzatra, ha a gyermek iskolát vált, és a szülő ezt kéri, vagy olyan helyen tanul tovább, ahol szükség van az alsó tagozatos érdemjegyekre.
Tíz évet kaphatnak a tanárverők
A hosszú tétlenség után az új tanévben törvénnyel próbálnak gátat szabni a burjánzó iskolai erőszaknak. Az új Országgyűlés az elsők között fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, amely kiemelt büntetéssel sújtja azokat, akik közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott ellen lépnek fel brutálisan. A tanárverők tettük súlyosságától függően minimum egy-, maximum tízéves szabadságvesztéssel sújthatók.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb problémája, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok egy részének gyermekei alig vagy egyáltalán nem járnak iskolába. Bár a törvény minden gyermek számára előírja a tankötelezettséget, az állam korábban mégsem tudta szankcionálni az iskolakerülést, holott a leszakadt rétegek, különösen a cigányság számára az oktatás nyújtja az egyetlen felemelkedési lehetőséget, és a tanulás közvetve csökkentheti a bűncselekmények számát is. Az új tanévtől az iskolakerülő fiatalok szüleit „büntetik” a mulasztásért, mégpedig pénzmegvonással.
Iskolakerülés esetén ugrik a családi pótlék
Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás az iskolába járáshoz köti a gyermek után járó támogatás (az eddigi családi pótlék) kifizetését. A jövőben családi pótlékot a tanköteles kor el nem éréséig nevelési ellátásként, utána iskoláztatási támogatásként folyósítják. Ha szeptembertől egy gyerek tíz órát hiányzik az iskolából igazolatlanul, a település jegyzője figyelmezteti a családot a tankötelesség betartására. Ha ennek ellenére a gyermek igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, és hat hónapra felfüggeszti a családi pótlék kifizetését. A család fél éven keresztül egyetlen fillért sem kap a támogatásból, a gyerek azonban természetbeni juttatás formájában hozzájut a szükséges dolgokhoz. A családi pótlék összegét a jegyző egy családtámogatási folyószámlára utalja át, amit az általa kijelölt eseti gondnok kezel. A felfüggesztés ideje alatt a gondnok felel a családi pótlék a gyermek szükségletei szerinti felhasználásáról. Ő veszi meg a szükséges ruhát, tanszert, élelmiszert, tápszert, gyógyszert, tanulóbérletet.
Nyugodtan babázhatnak az óvodások
Szeptembertől alkalmazták volna az óvodákban azt az új nevelési elvet, amelynek értelmében az óvónőknek tudatosan kerülniük kellett volna a nemi sztereotípiák erősítését a gyerekekkel való foglalkozás során. A kormány azonban a napokban – szintén Hoffmann Rózsa javaslatára – törölte az erre a vonatkozó passzust az óvodai alapprogramból. A tavaly novemberben – még a Bajnai-kormány által – elfogadott kormányrendelet korábban óriási közfelháborodást váltott ki mind a szülők, mind a szakemberek körében. Szakértők szerint az eltörölt jogszabály támadta a család intézményét, annak tudatos szétverésére törekedett. A gyerekek fele már most sem teljes családban nő fel, a pedagógustársadalom elnőiesedett, így a fiúk egy része már jó ideje csak az óvodában ismerkedhet meg az „apaképpel”. Ha ezt a lehetőséget is elvennék tőlük, akkor a felnövekvő generáció nem lenne tisztában azzal, miért érték a család és a gyermekvállalás, illetve miért alapvető, hogy az apa férfi legyen, az anya pedig nő.
