Évek óta a felsőoktatás egyik súlyos problémája, hogy a végzős hallgatók jelentős részének nincs nyelvvizsgája, így nem kaphatják meg időben a diplomájukat. A hiányosságra sokan felhívták már a figyelmet, ám gyógyírt eddig senki nem talált a bajra. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága egyértelműen az egyetemi szaknyelvi képzés erősítésében és az intézményi nyelvvizsgában látja a megoldást.
– A különböző, piaci alapon működő nyelvvizsgaközpontokkal a hallgatóknak nincs közvetlen kapcsolata, és nem mindig ismerik az ottani bizottság követelményeit, ezért könnyen kudarc érheti őket.
*
A hallgatók így jóval nehezebben veszik rá magukat a vizsgára – jelentette ki lapunknak Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár. A szakember leszögezte: egyértelműen az jelentené a megoldást, ha minél több felsőoktatási intézmény törekedne arra, hogy a diákok belső, az egyetemen tett nyelvvizsgával kiválthassák a papírt. A hallgatók így kapcsolatban lennének az oktatókkal, tisztában lennének a követelményekkel, és a nyelvvizsga az egyetemi vizsgák részévé válna. Az államtitkár hozzátette: ha az iskolák vizsgáztatnának, a piaci nyelvvizsgaközpontok árfelhajtó hatása sem érvényesülne olyan erősen, mint most, és olcsóbb lehetne a bizonyítvány megszerzése.
Jelenleg is van néhány olyan egyetem, amely akkreditált nyelvvizsgaközpontként működik. Ahhoz azonban, hogy az egyes intézmények saját hallgatóikat nyelvvizsgáztatni tudják, nyelvi lektorátust kell működtetniük. Ezek újranyitásához az intézményeknek pluszforrásokra lesz szükségük, hiszen sok főiskola az elmúlt években pénzhiány miatt zárta be idegen nyelvi képzőhelyeit. A beruházás azonban mindenképpen megérné, hiszen lényegesen népszerűbbé válhat az az intézmény, ahol a hallgatók nagy része a végzés pillanatában megkapja a diplomáját, és az oklevél birtokában azonnal elhelyezkedhet, vagy másoddiplomázhat.
Dux László szavait támasztja alá a statisztika is: a legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézménynek, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) ma is van akkreditált nyelvvizsgahelye. Az államtitkár leszögezte: a nyelvtudásra mindenképpen szükség van, ezért semmiképpen sem gondolkodnak a diplomakövetelmények fellazításában. Jól látszik, hogy a probléma a felsőoktatásban van: míg a felvettek 50 százaléka már az egyetemre való bekerüléskor rendelkezik nyelvvizsgával, addig a végzősök alig 70 százalékának van bizonyítványa, vagyis az egyetemi képzés ideje alatt a hallgatók alig egyötöde szerez nyelvvizsgát.
A Nemfi adatai szerint a hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén azért, mert nem volt meg a szükséges nyelvvizsgája. Az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legroszszabb a helyzet: ott a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt. Míg a felsőoktatási intézmények többségében 30-40 százalék körül mozog a szükséges nyelvvizsgapapírral nem rendelkező hallgatók aránya, addig tíz százalék alatti az arány az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. A legjobb nyelvtudással a leendő orvosok és gyógyszerészek rendelkeznek: a Semmelweis Egyetemen mindössze a hallgatók 3 százaléka nem vehette át ilyen okból diplomáját.
Ha a végzős hallgatónak nincs meg az intézmény által előírt nyelvvizsgája, akkor a fiatal ugyan tehet záróvizsgát, a diplomáját azonban nem kapja meg addig, amíg be nem mutatja nyelvvizsga-bizonyítványát. Az Állami Számvevőszék adatai szerint minden évben általában 35-40 ezerrel kevesebb a végzettek száma, mint ahányan az utolsó évfolyamra jártak. A diákok általában egy év alatt megszerzik a szükséges papírt, ez az esztendő azonban elvesztegetett idő. A fiatal ezalatt sem dolgozni, sem továbbtanulni nem tud, hiszen mind a megfelelő állás megszerzésének, mind a mesterképzésre való felvételnek alapvető feltétele a diploma megléte. Külön probléma, hogy a záróvizsgával megszűnik a fiatalok biztosítási jogviszonya, és a diákhitelt is el kell kezdeniük törleszteni függetlenül attól, hogy megkapták-e a diplomájukat, vagy sem.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
