Az idén 97 ezer diák jutott be valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez a tavalyinál ugyan háromezerrel több felvett fiatalt jelent, a valóságban azonban a korábbi éveknél sokkal nagyobb versenyt takar, hiszen tavaly 13 ezerrel, tavalyelőtt pedig 44 ezerrel kevesebb diák felvételizett felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a diákok 85, egy éve pedig 75 százaléka nyert felvételt a rendes felvételi eljárás során az idei alig 70 százalékkal szemben.
A verseny élességét mutatja, hogy a legtöbb diákot vonzó alap- és osztatlan képzésekre az idén 1400 fővel kevesebb fiatal jutott be, mint a tavalyi felvételi során, pedig az idén sokkal több volt a jelentkező. Érdekes az is, hogy a tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy háromezer fővel nőtt, a költségtérítéses képzésre felvettek száma ugyanakkor mindössze hatszáz fővel múlja felül a tavalyi statisztikát. Mind az alapszakos hallgatói létszámcsökkenés, mind a költségtérítéses képzés vártnál kisebb arányú növekedésének oka a minimális felvételi ponthatár emelése. Az idén 200 pont alatt egyetlen diákot sem lehetett felvenni alap- és osztatlan képzésre még abban az esetben sem, ha az adott szakon lett volna férőhely. Korábban csupán 160 pont volt a bekerülési küszöb. A bejutási határ emelésére azért volt szükség, mert korábban akár kettes érettségi is elegendő volt az egyetemi bekerüléshez.
Összesen háromszázhatvankét diák érte el maximálisan megszerezhető 480 pontot, ám a ponthúzáskor kiderült, hogy sehol sem volt szükség a rekordteljesítményre. A legokosabbak egyébként a pszichológia szakot favorizálják, ugyanis a maximális pontszámot elérők közül a legtöbben, 49-en erre a képzésre jelentkeztek, míg az orvosi karra „csak” 28 csúcsteljesítményű diák jelentkezett.
A legjobb teljesítményre azonban nem a leendő pszichológusoknak és orvosoknak volt szükségük, hanem – csakúgy, mint tavaly és tavalyelőtt – a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára jelentkezőknek: itt 462 pont kellett a felvételhez. A slágerszakra ugyanakkor évről évre könnyebb bekerülni: 2008-ban még 475, 2009-ben 469 pont kellett ugyanide. A toplista második helyén szintén a régi Közgáz képzése végzett: a nemzetközi tanulmányok alapszakra 461 pont kellett a tavalyi 462 ponttal szemben.
A slágerszakokon egyébként mindenhol jóval négyszáz pont feletti teljesítményre, vagyis a jó tanulmányi eredményen kívül emelt szintű érettségire, illetve nyelvvizsgára volt szükség a bekerüléshez, legalábbis az ingyenes férőhelyeket tekintve. A fizetős képzéseken már jóval kisebb az elvárás: több olyan slágerszak is van, ahová a minimális 200 ponttal, vagyis gyenge közepes érettségivel is be lehet kerülni.
Általánosságban elmondható, hogy némileg csökkent a ponthatár azokon a szakokon, ahol az idén emelték az államilag támogatott keretszámokat, vagyis több fiatal kerülhetett be ingyenes férőhelyre, mint korábban. Ilyen például az orvosképzés, ahol intézménytől függően 418-434 pont kellett a bekerüléshez a tavalyi 421-437-es ponthatárral szemben. Az államilag támogatott orvosképzéseket tekintve egyébként a Semmelweis Egyetem (SE) képzése vitte el a pálmát 434 ponttal. A költségtérítéses képzésre való bejutáshoz jóval kevesebb pontra volt szükség: a SE-en 382, Szegeden 359, Debrecenben 336, Pécsett pedig 258 pontra.
Ellentétes a hatás ott, ahol csökkentették az ingyenes keretszámot, mint például a jogászképzéseken. Ezeken a képzéseken a kevesebb férőhely miatt már két éve meredeken emelkedik a ponthatár. Az idén 409 pont a legalacsonyabb ponthatár a jogászképzésen, míg tavaly 405 pont is elég volt a bekerüléshez. Érdekes, hogy a jogászképzéseken nem a nappali, hanem a levelezős képzéseken a legmagasabb a ponthatár. Míg az ELTE nappali tagozatára 426 ponttal is be lehet jutni, addig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező képzésére 431 pontra volt szükség a sikeres felvételhez.
A szakemberhiánnyal küzdő mérnöki pályára többen jelentkeztek, mint tavaly, a felvételi pontszámok azonban még mindig elég alacsonyak. Üdítő kivételt jelent a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki képzése, ahol 372 pont kellett államilag támogatott, nappali tagozaton, a többi intézményben azonban 300 pont alatt volt a bejutási küszöb.
Az elérhető maximális pontszám az idén is 480 pont, amelyből 200 pontot a tanulmányi pontok, 200-at az érettségi eredmények és legfeljebb 80-at a pluszpontok (nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, versenyeredmények) tesznek ki. A 43 ezer diák, aki nem nyert felvételt sehova, augusztus 10-ig jelentkezhet pótfelvételire. Az intézmények a napokban teszik közzé a pótfelvételi képzéseket, az új eljárásban csak fizetős képzéseket hirdetnek meg. Csak olyan diákok jelentkezhetnek pótfelvételizni, akiket az idén sehova nem vettek fel, vagy akik a rendes felvételi során nem jelentkeztek.
A lemorzsolódás csökkentésével el kell érni, hogy a magyar társadalom 35 éves korosztályának negyven százaléka rendelkezzen egyetemi, főiskolai végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel 2020-ra – mondta Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára tegnap, a Ponthatáron túl címmel tartott tájékoztatóján. A célkitűzést – számos egyéb mellett – az Európa 2020 elnevezésű stratégiai terv tartalmazza, amely minden uniós tagállamra vonatkozik.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
