Egy héttel ezelőtt járt le a felsőoktatási pótfelvételi jelentkezések határideje, az első összesítések azonban még most készülnek, hiszen a postai beérkezések és az elektronikus jelentkezések hitelesítése több napot vett igénybe. Az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) várakozásai szerint az idén a korábbi éveknél kevesebben kerülnek be a felsőoktatásba a pótfelvételi eljárás során. – Az eddigi adatok szerint az idén mintegy 13 ezer fiatal jelentkezett pótfelvételire a körülbelül 17 ezer üres férőhelyre. Ez megközelítőleg annyi, mint tavaly. Az idén azonban az előzetes becslések alapján csupán nyolcezer fiatal kerülhet be az általa megjelölt intézménybe, ez pedig jóval kevesebb, mint a korábbi években – jelentette ki lapunknak Szövényi Zsolt, a Nefmi felsőoktatási főosztályának vezetője. A szakember hozzátette: a csökkenés oka, hogy az idén a korábbi 160 pont helyett 200 pontra emelték a felvételi minimumponthatárt.
*
Ez pedig azt jelenti, hogy ennél kevesebb ponttal akkor sem vehetnek fel valakit, ha még van üres férőhely az egyetemen, vagyis a leggyengébb tanulók nem juthatnak be a diplomát adó képzésekre. A hatályos jogszabályok szerint ráadásul a pótfelvételi eljárás során sem lehet kevesebb ponttal felvenni senkit, mint amennyi a fizetős képzésen volt a rendes, júliusi felvételi eljárás során a ponthatár. Egy példa: a Szegedi Tudományegyetem általános orvosi fizetős képzésére a rendes felvételi eljárás során 359 pont kellett a bejutáshoz. A szabály szerint az intézmény a pótfelvételi eljárás során sem vehet fel olyan hallgatót, aki nem éri el a 359 pontot, túljelentkezés esetén azonban a korábbinál magasabb pontszámot állapíthat meg.
Tavaly egyébként – még a bejutási küszöb megemelése előtt, az előző kormányzat idején – 13 400 diák jelentkezett pótfelvételire, és közülük 12 ezren felvételt is nyertek. Két évvel ezelőtt 13 667 fiatalt vettek fel a pótfelvételi során, ami rendkívüli veszélyt jelentett a felsőoktatás minőségére, hiszen a pótfelvételivel együtt az összes fiatal kilencvenkilenc százalékát felvették valahova. Az idén jóval nagyobb a harc a férőhelyekért, ami kedvezően hat majd a felsőoktatás minőségére. A pótfelvételivel együtt várhatóan legfeljebb 105 ezer fiatal jut be a felsőoktatásba a tavalyi 106 ezerrel szemben, miközben az idén 140 ezer diák felvételizett, egy évvel ezelőtt pedig csupán 127 500.
Két év múlva még jobb teljesítmény kell majd: még a Bajnai-kormány hirdette ki áprilisban azt a rendeletet, amely 2012-től a jelenlegi 200-ról 240 pontra emeli a minimum-ponthatárt, és az emelt szintű érettségiért a jelenlegi 40 helyett 50 pluszpont jár majd. A minisztériumi főosztályvezető közölte azt is: a pótfelvételi eljárás során várhatóan több hallgató kerül be levelező tagozatra, mint nappali képzésre. A szakember szerint évek óta erősödő tendencia, hogy a hároméves alapképzésből és a kétéves mesterképzésből álló bolognai rendszerben tanuló fiatalok jelentős része az alapdiploma megszerzése után munkába áll, és a mesterdiplomáját már munka mellett, levelező tagozaton szerzi meg. A levelező tagozatos mesterképzések népszerűsége azt mutatja, hogy sokan el tudnak helyezkedni az alapdiplomával a munkaerőpiacon, így egyszerre tudnak tanulni, szakmai tapasztalatot szerezni és pénzt keresni.
A pótfelvételi ponthatárokat tíz nap múlva, augusztus 27-én állapítják meg, és még aznap közzéteszik őket a www.felvi.hu honlapon.
A korábbi évekkel ellentétben az idén csak tandíjas képzéseket hirdettek meg az egyetemek és a főiskolák. Összesen 160 alap-, 250 mesterképzésre és 60 felsőfokú szakképzésre várnak még hallgatókat. Az eljárás során csak egy intézménybe és egy szakra lehetett jelentkezni. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akiket a rendes felvételi eljárás során nem vettek fel, vagy akik az első körben nem felvételiztek sehova. Az azonban nem próbálkozhat újra, aki már valahová felvételt nyert.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
