Tamási Áron, Nyirő József, Szabó Dezső, az erdélyi magyar prózairodalom nagy nyelvújítói a huszadik század elején a nemzet sorskérdéseivel küszködő egységes magyarság prózafolyamát írták meg a maguk egyedi stílusában. Szabó Dezső többek között Az elsodort falu, a Csodálatos élet, a Segítség! című nagyregényeket magában foglaló trilógiában expresszionista lendülettel, Tamási Áron az Ábel-trilógiában, a Jégtörő Mátyásban népmesékből tanult szelíd miszticizmussal vallanak sorstragédiáinkról. Nyirő József a Jézusfaragó ember, a Székelyek, Az elszántak költőien hömpölygő, drámai elbeszéléseiben és regényekben örökítette meg a trianoni országcsonkítást fájdalmát.
Nyirő életművében különleges helyet foglal el A sibói bölény című 1928-ban megjelent történelmi regény. A sibói bölény egyik főhőse idősebb Wesselényi Miklós báró, a reformkori hős édesapja. A másik főszereplő II. József, a Habsburg dinasztia ellentmondásos személyiségei közül is az egyik legérdekesebb, kétarcú figura. Nyirő József gazdag nyelvezettel idézi meg az 1750–1809 között élt idősebb Wesselényi hazaszerető, Erdélyért lángoló alakját, aki, mivel túl korán született, magyar Don Quijoteként vívta meg a maga kis falusi szabadságharcát a császárhű szomszédvár ura ellen. Ezért kufsteini várfogság jutott osztályrészéül. A kínoktól és hűséges hitvese szerelmétől megnemesedik, s ráébred: Erdélynek, s az egységes magyarságnak a kulturális gyarapodás, a meglévő értékeinkkel folytatandó okos sáfárkodás hozhat fölemelkedést. Nyirő az ellenpólusát, II. Józsefet is sokrétű árnyaltsággal tárja elénk, az ő fejlődése ellentétes irányú. Először rokonszenvesnek tűnően racionális, ám az álca hamar lehull.
Nyirő regényét saját korának kritikusai nemcsak romantikusnak vélt történelemszemléletéért, hanem újszerű, a próza és a líra határát leromboló stílusáért és szerkesztésmódjáért is bírálták. Egyszerre tartották tradicionálisnak és formabontónak. A sibói bölény valójában nemcsak az író korában, hanem ma is aktuális üzenetet közvetít a korát megelőző, modern formavilágban és archaizáló stílusban. Az elidegeníthetetlen, ősi kulturális értékek megőrzésére biztatja a trianoni stigmáktól elkeseredett erdélyi és a Kárpát-medencei összmagyarságot, ugyanakkor árnyaltan figyelmeztet a nemzetellenes gyökértelenség és az önpusztító radikalizmus veszélyeire is.
(Nyirő József: A sibói bölény, Lazi Könyvkiadó, 2010, 2700 forint.)
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
