Sérülnek a bölcsődések jogai

Az új kormánytól vár megoldást a rossz bölcsődehelyzetre az állampolgári jogok biztosa. Szabó Máté szerint mihamarabb intézkedési tervet kell kidolgozni annak érdekében, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyerekek napközbeni ellátására vonatkozó kötelezettségüknek. Jelenleg a hazai települések hét százalékában van bölcsőde.

Hároméves lesz a gyes. A kormány vissza akarja állítani a korábbi helyzetet, azaz a jelenlegi két évről újra háromra akarja növelni a gyes időtartamát – jelentette be tegnap Nagy Anna. A kormányszóvivő közölte: a szabály viszszamenőleges hatályú lesz, azaz a 2010. május 1-je után született gyermekeket nevelők is igénybe vehetik majd a hároméves gyest. A kormány őszi jogalkotási tervei között szerepel egy átfogó, az egyes szociális, fogyatékosügyi, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása, amelyet a tervek szerint novemberben fogadna el a parlament, a szabályozás pedig kitérne többek között a gyes és gyed újraszabályozására, illetve a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmának viszszaállítására. (MTI)

Kevés a bölcsőde, túl magas a csoportlétszám, aránytalan az intézmények területi eloszlása – ezt a helyzetet örökölte az új kormány a szocialista kabinettől, a helyzet megoldása azonban rájuk vár. A rendkívül rossz bölcsődei helyzetre és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás súlyos hiányosságaira hívta fel a figyelmet állásfoglalásában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenőrizhetőségét és a szankciórendszert. A biztos kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel elérhető, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását előíró kötelezettségüknek.
Szabó Máté leszögezte: sok hozzá forduló panaszos azért nem tud munkát vállalni, mert napközben nincs kire bízni a gyereket. A településen egyáltalán nincs bölcsőde és óvoda, ahol pedig van, oda a gyerekek jelentős része nem jut be. Szabó Máté rámutat: bár törvény írja elő, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken az önkormányzat köteles bölcsődét működtetni, ezt sok fenntartó mégsem teszi meg, mulasztását pedig nem szankcionálják a jelenleg hatályos jogszabályok. Az ombudsman szerint több önkormányzat kizárólag magánfenntartású intézményekkel – fizetős családi napközikkel – próbálja kiváltani az önkormányzati bölcsődét, ez azonban sem szakmailag, sem anyagilag nem azonos az önkormányzati intézménnyel. A családi napközikért ugyanis térítési díjat kell fizetni, amit nem minden szülő engedhet meg magának, ráadásul az önkormányzat csak kevés működtetővel kötött feladatellátási szerződést, ennek hiányában pedig még magasabb a térítési díj. Ellentmondásos jogi helyzetet teremt az is, hogy míg a hagyományos bölcsődei, óvodai ellátásra szigorú szakmai követelmények vonatkoznak, addig az alternatív formáknál csupán laza előírások határozzák meg a működés feltételeit, közöttük a személyzet képzettségét, az ingatlan alkalmasságát. (A családi napköziknél például a gondozónőknek nem kell felsőfokú szakirányú végzettség, egy tanfolyam elvégzése is elegendő).
A bölcsődék átlagosan 130 százalékos kihasználtsággal működnek, az előző kormány pedig új férőhelyek építése és a feltételek javítása helyett úgy legalizálta a helyzetet, hogy megemelte az egy csoportban elhelyezhető kisgyermekek számát. Ennek következtében romlott az ellátás minősége, sérülhetett a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga – mutat rá Szabó Máté. Az ombudsman szerint súlyos probléma az intézmények aránytalan területi eloszlása is: bár országosan 90 százalékos az óvodák kihasználtsága, ám egyes vidékeken egyáltalán nincs ilyen intézmény, és a családi napközik több mint 43 százaléka is a közép-magyarországi régióban található.
A legutóbbi hivatalos statisztika szerint 190 ezer 1–3 éves gyerekre alig 25 ezer bölcsődei férőhely jut. A legelviselhetetlenebb az intézmények zsúfoltsága a megyeszékhelyeken (138 százalék), a legjobb a helyzet a fővárosban (118 százalék). A legkilátástalanabb a kistelepülések helyzete, ahol csak azért nem túlzsúfoltak az intézmények, mert nincsenek ilyenek. Magyarország 3145 településéből mindössze 245 helységben (alig több mint 7 százalékában) működik bölcsőde, és 900 olyan település van, ahol még óvoda sincs.
A még a Bajnai-kormány megbízásából a Budapest Intézet által készített tanulmány rámutat: a szocialista kormányok nem tudták teljesíteni azt a 2004-es kormányzati célt, amely szerint három év alatt 10 százalékkal növelik a bölcsődei férőhelyek számát. Az elemzés szerint ahhoz, hogy az 1–3 éves gyermekek 60 százalékának legyen napközben helye, százezer új bölcsődei férőhelyre, a jelenlegi négyszeresére lenne szükség.