A tavalyinál háromezerrel több, összesen 97 ezer diák került be a felsőoktatásba – tudta meg lapunk. Ez a szám azonban arányaiban jóval kevesebb, mint a korábbi években, hiszen tavaly 13 ezerrel, tavalyelőtt pedig 44 ezerrel kevesebb diák felvételizett felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a diákok 85, egy éve pedig 75 százaléka nyert felvételt a rendes felvételi eljárás során, az idén ez a szám alig hetven százalék.
Bár az átlagteljesítmény – többek között a minimális felvételi ponthatár megemelése miatt – javult, az idén elmaradtak a rekordpontszámok. Egyetlen helyen sem kellett maximális pontszám a bekerüléshez. A legjobb teljesítményre – csakúgy mint tavaly és tavalyelőtt – a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség: itt 462 pont kellett a felvételhez. A slágerszakra ugyanakkor évről évre könynyebb bekerülni: 2008-ban még 475, 2009-ben 469 pont kellett ugyanide. A toplista második helyén szintén a régi Közgáz képzése végzett: a nemzetközi tanulmányok alapszakra 461 pont kellett a tavalyi 462 ponttal szemben.
Általánosságban elmondható, hogy azokon a szakokon általában némileg csökkent a ponthatár, ahol Hiller István korábbi oktatási miniszter emelte az idei államilag támogatott keretszámokat, vagyis több fiatal kerülhetett be ingyenes férőhelyre. Ilyen például az orvosképzés, ahol intézménytől függően 418-434 pont kellett a bekerüléshez a tavalyi 421-437-es ponthatárral szemben. Ellentétes a hatás ott, ahol csökkentették az ingyenes keretszámot, mint a jogászképzéseken.
*
Idén 409 pont a legalacsonyabb ponthatár jogászképzésen, míg tavaly 405 pont is elég volt.
A szakirányú diploma megszerzése után elvégezhető mesterképzések népszerűsége idén csúcsokat döntött: tavaly csupán 12 ezer diákot vettek fel ilyen képzésre, idén harminc százalékkal többet, 15 ezret. Több gyerek került be a diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzésekre is: idén 12 ezren örülhetnek a tavalyi 11 ezerrel felvételt nyert fiatallal szemben.
Ezzel szemben a tavalyinál jóval kevesebb diák került be a felvételizők legnagyobb tömegeit vonzó alap- és osztatlan képzésekre, ami – tekintve, hogy idén sokkal többen felvételiztek, mint tavaly – óriási versenyt takar. Az alapszakos hallgatói létszámcsökkenés legfőbb oka, hogy negyven ponttal megemelték a minimális felvételi ponthatárt. Idén kétszáz pont alatt egyetlen diákot sem lehetett felvenni alap- és osztatlan képzésre még abban az esetben sem, ha az adott szakon lett volna férőhely. Korábban csupán 160 pont volt a bekerülési küszöb. Információink szerint nagyon sok költségtérítéses képzésen lett kétszáz pont a ponthatár. A bejutási határ megemelésére azért volt szükség, mert korábban akár kettes érettségi is elegendő volt az egyetemi bekerüléshez. Az így bejutott diákok tudása rendkívül hiányos volt, jelentős részük pedig még a diploma megszerzése előtt lemorzsolódott.
Az elérhető maximális pontszám idén is 480 pont, amelyből kétszáz pontot a tanulmányi pontok, kétszázat az érettségieredmények és legfeljebb nyolcvanat a pluszpontok (nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, versenyeredmények) tesznek ki. Azokon a szakokon, ahol négyszáz pont felett húzták meg a ponthatárt, nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel kell rendelkeznie a diáknak.
origo.hu
Magyar Péter tényleg nem az, akinek látszik
