Múlt év szeptember 30-án vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a mohácsi busójárást az UNESCO. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 2003-ban fogadta el azt a nemzetközi egyezményt, amely a globalizáció áradásában a közösségi tradicionális kultúra megőrzésére hívja fel a figyelmet, arra mutat rá: nemcsak a világörökségi helyszíneket, hanem azok kulturális vetületét is védeni kell.
E nemzetközi egyezményt hazánkban a szellemi kulturális örökség nemzeti bizottsága és a kultúráért felelős miniszter hajtja végre. A sokácok maszkos farsangvégi télűző szokása mellett elismert magyar népi tudáskincs a halasi csipkevarrás élő hagyománya, a kalocsai hímzés, viselet, pingálás és tánc, a mezőtúri fazekasság, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a magyar solymászat, a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, valamint a matyó örökség – a hímzés, a viselet, a folklór továbbélése. Mindezek szerepelnek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén, amelyet első alkalommal szeptember 17-én délelőtt tizenegykor a nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós hirdet ki az Andrássy egyetem épületében, a Festetics-palotában. Ez az ünnepség nyitja meg a kulturális örökség napjait.
Mivel még az utolsó napokban is csatlakoztak rendezvények a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által szervezett eseménysorozathoz, nincs pontos számadat: annyi bizonyos, szeptember harmadik hétvégéjén legalább 285 település 707 helyszínén, valamint 257 sétaútvonalon hívják fel a figyelmet az épített és a természeti örökség értékeire. A központi téma az idén a Felemelő század, a reformkor története, szellemi és művészeti élete. Most hét végén nemcsak védett épületek tárják szélesre kapuikat, hanem avatott szakértők vezetésével a kortárs építészet, a népi és ipari emlékek, lovardák, a tájépítészet, a feltárt régészeti lelőhelyek világa is jobban megismerhetővé válik. A Tájérték Kataszter égisze alatt nyolc vidéki település csatlakozik a tájséták programhoz.
A fővárosban a józsefvárosi palotanegyed, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum lesz az örökség napjainak szíve, itt rendezik az első tudományfesztivált is, amelyet péntek délután négy órakor Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár nyit meg a Nemzeti Múzeumban. A múzeum, a TIT Kossuth Klub Egyesület és a Bolyai Pedagógiai Alapítvány fesztiválja részben az UNESCO 1992-ben meghirdetett világemlékezet programjára, illetve annak magyar elemeire fókuszál: a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívumra, Bolyai János Appendix című művére, a Tabula Hungariae néven ismert Lázár deák térképére, a Bibliotheca Corviniana kincsére, valamint Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án „Radioskop” címen benyújtott szabadalmi kérelmére, amely megelőlegezte a televízió feltalálását. E fesztivál számos előadás, kiállítás, koncert mellett élővé teszi a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett népi tudást is: a Múzeumkertben felállított jurtában a honfoglalás korának szokásaival, busókkal és matyókkal találkozhat a látogató, megismerheti a fazekasok és csipkeverők szokásait, láthat solymászbemutatót, de kóstolhat helyben készült birkapörköltet is.
A kulturális örökség napjaihoz kapcsolódik a szeptember 26-ig tartó szakrális művészetek hete is. Ennek jegyében nyílik pénteken a Nemzeti Múzeumban kamarakiállítás, amelynek központi alkotása egy Széchenyi István arcvonásait őrző pusztacsaládi Szent István-szobor. Ide várja személyes hangvételű kiállítási sétára szeptember 22-én Varga Lajos váci segédpüspök, szeptember 24-én Szabó Géza, esztergomi őrkanonok, papköltő az érdeklődőket.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
