Szeptember 1-jétől többéves tilalom után újra osztályismétlésre kötelezhető az, aki nem teljesíti a minimális követelményeket. Az első évfolyamon csak hiányzás miatt, második év végétől azonban már a tanulmányi eredmények okán is elrendelhetik az osztályismétlést, és a szülő a jövőben nem emelhet vétót a döntés ellen. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatára visszaállították az osztályozás lehetőségét is, szintén a második évfolyam végétől. Az iskolák döntik el, hogy az utóbbi években használt szöveges értékelést, vagy a hagyományos módszert használják-e. Emlékezetes: a buktatást és az osztályozást még Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter tiltotta be az alsó tagozaton.
Az új tanévben megpróbálnak gátat szabni a burjánzó iskolai erőszaknak is. Az új Országgyűlés a nyáron az elsők között fogadta el a módosítást, amely szerint kiemelt büntetéssel sújtható az, aki közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott ellen lép fel brutálisan. A tanárverők tettük súlyosságától függően minimum 1, maximum 10 éves szabadságvesztéssel sújthatók.
Szintén az első intézkedések egyike volt a családi pótlék iskolába járáshoz kötése. A jövőben családi pótlékot a tanköteles kor el nem éréséig nevelési ellátásként, utána iskoláztatási támogatásként folyósítják. Ha szeptembertől egy gyerek iskolai igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, és hat hónapra felfüggeszti a családi pótlék kifizetését. A gyerek ez idő alatt természetbeni juttatás formájában jut hozzá a szükséges tanszerhez, élelmiszerhez, vagy akár gyógyszerekhez.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatára kivették az óvodai nevelési programból azt a még Hiller István minisztersége idején elfogadott, közfelháborodást okozó passzust, amelynek értelmében az óvónőknek tudatosan kerülniük kellett volna a nemi sztereotípiák erősítését a gyerekekkel való foglalkozás során. Szakértők szerint a Bajnai-kormány által elfogadott szabály támadta a család intézményét, annak tudatos szétverésére törekedett.
Az oktatásirányítás megkezdte az új Nemzeti alaptanterv, valamint új közoktatási és felsőoktatási törvényt előkészítését. Az új közoktatási törvény növeli majd a képzési időt, és csökkenti a tananyagot. A jogszabály keretében kidolgozzák a pedagógus-életpályamodellt, és átalakítják a közoktatás finanszírozását. A tervek szerint minden évfolyamon öt órával többet kell majd tölteniük az iskolában a gyerekeknek, mint jelenleg. A konkrét követelményeket tartalmazó alaptantervnek köszönhetően várhatóan csökkenni fog az engedélyezett tankönyvek száma. A finanszírozást úgy alakítják át, hogy az eddigi 50 százalék helyett a jövőben az állam állná a működési költségek 90 százalékát. Az iskoláknak fizetett pénz nemcsak a tanulók létszámától, hanem az ellátott feladattól is függne. Az új felsőoktatási törvény egyik alapeleme lesz a kétciklusú képzés felülvizsgálata.
Lesznek olyan képzések, ahol visszaállítják a hagyományos, osztatlan képzést, mert az új rendszer károkat okozott a területen. A változtatások biztosan érintik majd a tanárképzést. Várhatóan csökken az önálló felsőoktatási intézmények száma, és a jelenlegi utólagos, jelentkezőszám szerinti felosztás helyett előre elosztják majd az államilag finanszírozott férőhelyeket az egyetemek és főiskolák között. Az új jogszabály részeként ismét lehetőséget adnak az egyetemeknek a szóbeli felvételiztetésre.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése