Csökkentik az iskolai tananyagot

A kidolgozás alatt álló új Nemzeti alaptanterv keretében csökkentik az iskolai tananyag mennyiségét – jelentette ki Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár szerint erre azért van szükség, mert ma túl sok ismeretet próbálnak a gyerekek fejébe verni, miközben nincs idő a gyakorlásra. Várhatóan csökkenni fog az engedélyezett tankönyvek száma is.

Kevesebb lesz az önálló egyetem. Nemcsak új közoktatási, de új felsőoktatási törvényt is készít az oktatásirányítás. Hoffmann Rózsa szerint erre azért van szükség, mert az új kormány értékrendje nem azonos a Magyar Bálint nevéhez fűződő felsőoktatási törvénnyel. A polgári kormány ugyanis közszolgáltatásnak tartja az oktatást, és nem szolgáltatásnak. Az új jogszabály egyik alapeleme lesz a kétciklusú képzés felülvizsgálata. Lesznek olyan képzések, ahol visszaállítják a hagyományos, osztatlan képzést, mert az új rendszer károkat okozott a területen. A változtatások biztosan érintik majd a tanárképzést. A jövőben várhatóan csökken az önálló felsőoktatási intézmények száma, újratárgyalják ugyanis a felsőoktatási integrációt is, mert ma az intézmények száma és szétszórtsága nagyon sok rendezetlenséget mutat. A jövőben előre felosztják majd az államilag finanszírozott férőhelyeket az egyetemek és főiskolák között. Így lehetőség nyílik a jól működő vidéki intézmények erősítésére és az olyan képzések támogatására, amelyekre az országnak valóban szüksége van. Az új jogszabály részeként ismét lehetőséget adnak a szóbeli felvételiztetésre.

Valószínűleg sokaknak furcsa lesz, de a jövőben szakítanak majd bizonyos ismeretek oktatásával az iskolákban – jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa leszögezte: lesznek olyan ismeretek, amelyek évtizedek óta a tananyag részét képezik, a jövőben azonban kikerülnek a tananyagból. Az államtitkár szerint az iskolák ma túlságosan sok ismeretet próbálnak a gyerekeknek átadni, ekkora tudásmennyiséget pedig a diákok többsége képtelen hosszú távon megjegyezni. Ez oda vezetett, hogy a gyerekek tudása felszínes, a túl sok információ egy része rövid idő alatt törlődik. Az óriási ismeretanyag miatt ráadásul az óra nagy része ismeretterjesztéssel telik, és nem jut elég idő a gyakorlásra, márpedig enélkül nem lehet szert tenni alapos tudásra. Példaként említette, hogy ha egy gyereknek tanóránként harminc új angol szót kell megtanulnia, akkor lehet, hogy kevesebb rögzül, mintha egy hét alatt kell elsajátítani ugyanennyit oly módon, hogy közben minden órán gyakorolják azokat. A konkrét követelményeket tartalmazó alaptantervnek köszönhetően várhatóan csökkenni fog az engedélyezett tankönyvek száma is.
Az államtitkár leszögezte: dilettánsnak tartja azt a szocialista–szabad demokrata oktatási kormányzathoz köthető felfogást, amely a kötelezően bevezetett, nem szakrendszerű oktatás keretében hermetikusan szétválasztotta az ismeretterjesztést és a készségfejlesztést. Az új Nemzeti alaptanterv a mostanival ellentétben tartalmazza majd a nemzeti alapműveltség minimumát, mégpedig úgy, hogy egyensúlyba kerüljön az oktatásban a tananyag átadása és a kompetenciafejlesztés. Leszögezte: a jövőben egyazon tanórán belül lesz az ismeretterjesztés és a gyakorlás is.
Hoffmann kijelentette: a tananyag csökkentésével párhuzamosan differenciálnák az iskolák profilját, így minden gyerek az érdeklődési körében kiemelt képzést kaphatna.
A humán-, illetve a reálprofilt erősíteni kívánják, s ismét lehetővé teszik az iskolai tagozatok működését, ami bizonyos specializációt jelent. Ez különösen a természettudományos oktatás színvonalának erősítése miatt fontos, tarthatatlan ugyanis, hogy idén mindössze harminc hallgatót tudtak felvenni természettudományos tanári képzésre.
Hoffmann Rózsa arról is beszélt, hogy a következő tanévben kidolgozzák és elindítják a pedagógus-életpályamodellt, amelynek révén kiszámíthatóvá és biztonságosabbá teszik a pedagógusok életkörülményeit, munkalehetőségeit. Ma egy átlagos pedagógusfizetés csupán az értelmiségi átlagbér ötven százaléka. A jövőben garantálni kell, hogy a pedagógusok bére előbb elérje, majd meg haladja azt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) támogatja az életpályamodell bevezetését. Kerpen Gábor elnök a tananyag csökkentése kapcsán megjegyezte: csak komoly szakmai viták után lehet majd eldönteni, hogy a tananyag csökkentésére vagy a tudástartalom növelésére, esetleg a tananyag átstrukturálására van-e szükség.