Gyakorlatilag befagyasztotta a budapesti távhődíjakat a jelenlegi összetételben tegnap utoljára ülésező Fővárosi Közgyűlés. A többpárti egyetértéssel, döntő többséggel elfogadott határozat alapján változatlanok maradnak a távfűtéses lakásokban élők terhei annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. korábban több mint tízszázalékos emelést jelentett be. György István, a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett: a kormány 2010. július 8-án ideiglenes moratóriumot jelentett be a közműdíjak emelésére. A korábbi fővárosi rendelet szerint az energiaköltségek növekedésével automatikussá tett díjváltozás leállítása éves szinten egy átlagos budapesti háztartás számára közel húszezer forintos megtakarítást jelent. Élő Norbert (MSZP) ugyanakkor azt sérelmezte, hogy a Főtáv így hárommilliárd forint bevételtől esik el, és ezt az önkormányzatnak pótolnia kell.
A korábbi MSZP–SZDSZ-es többségét elvesztett közgyűlés megmentette a csőd szélére juttatott Vidám Parkot is. A képviselők egyhangúlag százmillió forintos vissza nem térítendő támogatást adtak a létesítménynek, amelynek további sorsáról a következő városvezetés dönthet majd 2011-ben. A gyors segítség mellett a balliberális pártok még utoljára további 240 millió forint kölcsönt is nyújtottak volna az intézménynek, azonban az ellenzék csak százmillió forintnyi közpénz kifizetéséhez járult hozzá.
*
Az eredeti meghívóban, amint azt megírtuk, nem szerepelt előterjesztésként a csepeli szennyvíztisztító beruházásának és a metrókocsik beszerzésének ügye. Ezekben a kérdésekben ugyan már csak az októberi önkormányzati választás után felálló új Fővárosi Közgyűlés dönt, de a BKV helyzete azért tegnap is szóba került. Horváth Csaba (MSZP), aki korábbi kijelentése szerint még főpolgármester-helyettesként három hónap alatt „rendbe tette” a BKV-t, tegnap egy óriási sárga csekkel a hóna alatt érkezett az ülésre. Kiáltványban ítélte volna el az Orbán-kormányt, mert nem fizették ki az általa még az MSZP-s kabinettel tető alá hozott BKV- szerződés alapján járó 7,5 milliárd forintot. A közgyűlés azonban – nagy többséggel – még tárgyalásra sem találta érdemesnek Horváth produkcióját. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület állásfoglalása szerint a fenti szerződés kifejezetten káros a BKV számára. – A tarifaemelésekkel és járatritkításokkal a közlekedési céget ellehetetlenítő megállapodást fel kell mondani – közölte lapunkkal Vitézy Dávid, a szervezet szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán BKV-s csődbizottság felállításáról döntött.
Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, aki húsz év után távozik Budapest éléről, búcsúbeszédet is mondott tegnap a közgyűlésben. Felszólalásában számokkal érzékeltette az elmúlt négy évet: több mint kétezer napirend megtárgyalásával nyolcezret meghaladó számú határozatot és közel 350 rendeletet hoztak. Demszky azt állította: stabil pénzügyi helyzetű várost hagy utódjára. A következő főpolgármesternek és az új városvezetésnek még tanácsokat is osztogatott. Négy javaslata: „Tartsák meg az eddigi gazdálkodási modellt, fejlesztéseket. Ne csupán befejezzék, hanem építsék tovább a 4-es metrót. Őrizzék meg a város kulturális sokszínűségét, továbbá legyenek szolidárisak a legszegényebbekkel, a hajléktalanokkal.”
György István a Fidesz és a KDNP nevében úgy reagált: csak gratulálni lehet Demszky Gábor eddigi politikai teljesítményéhez, hiszen ötször választották meg Budapest élére. – Bár a főpolgármester csak az elmúlt négy évet értékelte, a Fidesz mind a húszat elemezni fogja a későbbiekben – fűzte hozzá.
Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője főként Demszky „kirekesztő nézetek elleni harcára” emlékezett. A szocialista politikus kissé elvont beszédében nem zárta ki egy jövőbeni szoborállítás lehetőségét sem.
A záró közgyűlés a főváros eddigi munkastílusának megfelelően két és fél órás késéssel kezdődött – a befejezés sem sikerült fényesen: az utolsó napirendi pontok között emelt hangon vitatkoztak a képviselők Katona Kálmán, a fővárosi informatikai bizottság volt MDF-es elnöke javaslatán, hogy a politikusok megvásárolhatják-e eddig használt hivatali laptopjukat, és ha igen, akkor több mint százezer, vagy csak negyvenezer forint körüli áron. Végül az utóbbi mellett döntöttek, az úgynevezett könyv szerinti, illetve a használati érték kiszámításával, hozzáadva az áfát.
