Csak olyan állásban tud elhelyezkedni a fiatal diplomások 14,2 százaléka, ahol egyáltalán nem hasznosítja végzettségét munkája során – derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett kutatás adataiból. Az átlagosnál nagyobb ez az arány az agrár-, természet- és társadalomtudományi végzettségűek körében, vagyis ezeken a területeken gyakoribb a kényszerű pályaelhagyás. Az orvos- és egészségtudományi, a jogi és az informatikai pályát választók azonban szinte biztosan találnak végzettségük szerinti munkát, a körükben ugyanis az átlagosnál kevesebben helyezkednek el más szakmában. A felmérést végzők ugyanakkor kiemelik: az adatok nem egyértelműen mutatják meg az egyes diplomák munkaerő-piaci értékét. Egyes végzettségeknek ugyanis – ilyen a bölcsészettudományi, a műszaki vagy gazdasági diploma – épp az adja az értékét, hogy széleskörűen felhasználhatók, míg más szakmákban – a jogi, orvosi vagy informatikai pálya – ugyan stabilabb a munkaerő-piaci pozíció, de szűkebb is mozgástér.
A 4500, 2007-ben diplomát szerzett fiatal megkérdezésével készült Diplomáspálya-követés elnevezésű kutatás szerint a fiatalok leginkább a munkakörülményeikkel, legkevésbé pedig a jövedelmükkel elégedettek. A megkérdezettek átlagkeresete nettó 135 ezer forint, ami megfelel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által regisztrált országos átlagos nettó keresetnek, ez utóbbi azonban a fizikai munkát végzők keresetét is tartalmazza. A fizetéseket tekintve a sereghajtók a pedagógusok nettó 109 ezer forintos átlaggal, míg a gazdasági diplomával rendelkező fiatalok viszik haza a legtöbb pénzt: átlagosan nettó 164 ezer forintot. Ezenkívül jóval nettó 135 ezer forint feletti átlagos jövedelmet mértek informatikai (150,5 ezer), jogi (152 ezer) és műszaki diplomával (145 ezer) rendelkezők között, míg az átlagosnál jóval kevesebbet keresnek a természettudósok (116 ezer), bölcsészek (121,5 ezer), és társadalomtudósok (115 ezer), de nem veti fel a pénz a kezdő orvosokat (122 ezer forint) sem. Ebből következően a pedagógusok, a társadalom- és természettudomány végzettjei és a pályakezdő orvosok a legelégedetlenebbek a fizetésükkel.
Az adatok szerint a pályakezdők több mint kétharmada stabil munkahelyet talál, hiszen a végzettek majd hetven százaléka három évvel a diploma megszerzése után is első munkahelyén dolgozik. A karrier kezdetén főleg az orvos- és egészségtudományi, informatikai és agrárállások bizonyulnak stabilnak, míg a leggyakrabban a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos diplomával rendelkezők váltanak munkahelyet. Körülbelül a fiatalok öt százaléka van otthon gyermekvállalás miatt, 7 százalékuk pedig még mindig tanul. Van, aki másoddiplomázik, és akad, aki a doktori képzést végzi. A kismamákkal és a diákokkal együtt igen magas, 15 százalékos a nem dolgozók aránya, ugyanakkor a munkanélküliek száma nagyon alacsony, mindössze 2,5 százalék. A munkanélküliek átlagosnál nagyobb, ötszázalékos arányát meglepetésre az eddig hiányszakmaként jellemzett műszaki területeken mérték. Kevesebb időbe telik az első állás megtalálása az orvos- és egészségtudományi, jogi és a gazdaságtudományi végzettséggel rendelkezők esetében, míg az átlagosnál is nehezebb dolguk van a természettudományi, agrár-, pedagógus és társadalomtudományi szakembereknek.
Munkahelyi státusukat tekintve a fiatalok között csak elvétve akad vezető, több mint 80 százalékuk alkalmazottként dolgozik. Vezetői pozícióval nagyobb arányban a magánszférában működő kisebb cégek, kft.-k esetében találkozhattunk. A jelenlegi gazdasági helyzetben a fiatal diplomások közül csak nagyon kevesen mernek vállalkozni, mindössze három százalékuk él ebből. A saját vállalkozás kimondottan az agrárterület szakembereire jellemző. A fiatalok többségét kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, a multinacionális cégek csak a munkaerő egyötödét szívják fel. Három évvel a diplomázás után a végzettek 21 százaléka az állami, 22 százaléka az önkormányzati szektorban helyezkedett el.
A három éve végzettek csaknem 40 százaléka tervezi, hogy a jövőben továbbtanul. Egy részük főként szakirányú továbbképzésekben, tanfolyamokban gondolkozik (11, illetve 10 százalék). A felsőfokú szakképzést tervezők aránya szintén megközelíti a tíz százalékot. Meglévő felsőfokú végzettségük kibővítését mesterképzés révén 10, doktori képzés által 4 százaléknyian tervezik.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
