Elbúcsúzhatnak csúcsfizetésüktől a rektorok

Minden második rektornak csökken a fizetése az új tanévtől, mivel rájuk is vonatkozik a kormány által bevezetett havi bruttó kétmilliós bérplafon – tudtuk meg. Van olyan intézményvezető, aki ősztől ötven százalékkal kevesebb pénzt visz haza.

Szeptember 1-jén lép hatályba az az Országgyűlés által júliusban elfogadott jogszabály, amely havi bruttó kétmilliós bérplafont vezet be a közszférában. A Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése és más vezetők bére mellett a korábban közfelháborodást kiváltó rektori csúcsfizetések is csökkennek. Az egyes pénzügyi törvények megalkotásáról és módosításáról szóló jogszabálycsomag rendelkezik a pénzügyi szervezetekről, amelyeknél jövedelemkorlátot vezetnek be. A törvény ide sorolja az állami felsőoktatási intézményeket is. A jogszabály leszögezi: a felsőoktatási intézmények alkalmazottainak – ideértve a gazdasági tanács tagjait is – a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő havi járandósága nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Tavaly az országos bruttó átlagkereset 199 800 forint volt, vagyis szeptembertől egy rektor sem kaphat havi 1,998 milliónál magasabb fizetést. A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által májusban közzétett lista szerint a 27 állami felsőoktatási intézmény vezetői közül 13 rektori fizetés lépi túl ezt a küszöböt.
Jelenleg 8 olyan intézményvezető van, akik a mai napig rektorok, és fizetésük jócskán átlépi a limitet. Solti László, a Szent István Egyetem rektora például havi 2,960 millió forintot keres, ő szeptembertől ötvenszázalékos csökkenésre számíthat. Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának fizetése havi 2,687 millió forint. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke havi bruttó 2,447 millió forintot keres. Őt követi Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora (2,417 millió forint) és Péczeli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetője (2,377 millió forint). A volt MSZP-képviselő, Magda Sándor sem nyomorog, ő rektorként havi 2,335 millióval gazdagodik. Csak mérsékelt bércsökkenést kell elviselnie Mészáros Tamásnak, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának (havi bruttó fizetése 2,145 millió forint) és Rudas Imrének, az Óbudai Egyetem vezetőjének (bére 2,143 millió forint).
Több mint érdekes, hogy a jövedelemlista két vezetője közül ma már egyik sem irányíthat egyetemet. A dokumentum szerint májusban a legmagasabb fizetéssel Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora rendelkezett, havonta 3,487 millió forintot tett zsebre. Azóta új rektor vezeti az egyetemet, a régi rektor Szabó Gábort ugyanis a rektorválasztáson legyőzte névrokona, Szabó Gábor fizikus. A második legmagasabb fizetést a Debreceni Egyetem rektora, Fésüs László vette fel, ő havi bruttó 3,2 millió forintot vitt haza. Azóta ott is új rektor van Fábián István személyében. Tavasz óta lejárt a rektori kinevezése Hudecz Ferencnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának (ő havi 2,587 millió forintot keresett) és Gábriel Róbertnek, a Pécsi Tudományegyetem vezetőjének is. Utóbbi jövedelme 2,07 millió volt.
A rektorok horribilis fizetései tavaly kerültek a figyelem középpontjába, amikor a gödöllői Szent István Egyetem oktatói levélben fordultak Hiller Istvánhoz az intézményben folyó pazarlás miatt. Az oktatók szerint Solti László tavaly havi 4,7 millió forintos havi fizetést kapott, emellett pedig tizennégymillió forintos féléves jutalomban részesült. A sajtó ezután megkereste a többi egyetemi vezetőt is fizetésükről érdeklődve, ők azonban megtagadták a választ, pedig Jóri András adatvédelmi biztos és több jogvédő szervezet is a fizetések nyilvánosságra hozása mellett érvelt. Egyedül Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora árulta el magától a fizetését, igaz, neki országgyűlési képviselőként is kötelező volt nyilvánosságra hoznia azt. A hónapokig tartó titkolózás után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Bodoky Tamás újságíró pert indított a Szent István Egyetem ellen a fizetések nyilvánosságra hozatala ügyében, és megnyerte azt. Habár a bíróság kimondta: a rektori fizetés közérdekű adat, az érintettek még mindig hallgattak. Végül Réthelyi Miklós vágta át a gordiuszi csomót: nyilvánosságra hozta az adatokat. Az eddig hatályos rendelkezések alapján a jutalommal együtt ötvennégymillió forint lehetett egy rektor maximális éves jövedelme. Az arcpirítóan magas rektori fizetésekre vonatkozó ajánlást Magyar Bálint készítette, majd az oktatási miniszteri poszton őt váltó Hiller István hagyta jóvá.