Elvágyódás: ijesztő a fiatalok jövőképe

A magyar középiskolásoknak 39 százaléka szeretne felnőttként Magyarországon élni, a többiek külföldre vágynak – derül ki a Magyarország 2025 című akadémiai kutatásból. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a kormányzatnak komoly a felelőssége a legkiválóbb elmék elvándorlásának megakadályozásában.

A Nováky Erzsébet jövőkutató által vezetett akadémiai kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan fest a magyar társadalom 15 év múlva. A kutatók a mai középiskolásokat és egyetemistákat kérdezték, milyen jövőbeli terveik vannak. Az egyetemisták körében végzett felmérés eredményei aggasztók, a középiskolások elképzelései kifejezetten ijesztők. Utóbbiak többsége ugyanis azt tervezi, hogy elhagyja a hazáját. A hazai középiskolásoknak mindössze 39 százaléka vallott úgy, hogy felnőttként mindenképpen Magyarországon szeretne élni. A válaszadók csaknem egyharmada külföldön telepedne le, míg további 31 százalékuk még nem döntött a kérdésben. A külföldi életet tervezők kétharmada maradna az unión belül, hatoduk pedig EU-n kívüli életet képzelt el magának 2025-re.
*
Jobb a helyzet a felsőoktatási hallgatók körében: az egyetemisták 61 százaléka biztosan Magyarországon szeretne élni, és csak 19 százalékuk jelentette ki egyértelműen, hogy külföldre vándorol. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az egyetemisták már jóval közelebb vannak a felnőtt életkezdéshez, és a fiatal felnőttek döntései véglegesebbnek tekinthetők, mint a kamaszoké, akkor nyugtalanító, hogy minden ötödik magyar friss diplomás az ország elhagyását tervezi.
Az elvágyódás fokozódásának egyik mozgatórugója lehet, hogy a felmérés szerint a fiatalok biztosra veszik az öregedő társadalom problémájából adódó negatív következményeket, s attól tartanak, hogy felnőttkorukban az idősek eltartása komoly társadalmi gondot jelenthet. A középiskolások külföldre vágyódása már a diákéveik alatt is jelentkezik: a megkérdezettek több mint fele szeretne tanulmányokat folytatni más országban.
A családalapítással kapcsolatos eredmények sem a legjobbak: míg az egyetemisták 91 százaléka biztos abban, hogy szeretne családot alapítani, addig a középiskolások esetében csak 79 százalék ez az arány. A családalapítást abszolút elutasítók aránya szerencsére alacsony: az egyik kategóriában 3, a másikban 2 százalék. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) előző elnöke 2006-ban kezdeményezte a fiatalok jövőképét is magában foglaló tudományos kutatás elindítását. A felmérés eredményeit a Magyarország 2025 című könyvben publikálták.
Nováky Erzsébet, a kutatás vezetője szerint nem annyira nagy a baj, mint ahogy az adatok mutatják, mivel a külföld felé vonzódás nagymértékben függ az életkortól. Nováky az MTA honlapján közzétett nyilatkozatában azt a tendenciát valószínűsíti, hogy a fiatalok többsége csak átmeneti tapasztalatszerzés céljából megy külföldre, majd hazajön. Ehhez persze létszükséglet, hogy a magyar társadalom nyitott, vállalkozásbarát és az új iránt érzékeny legyen. Nováky rámutat: sok fiatalt letaglóz, amikor szembesül azzal, hogy Magyarországon még egy elit egyetemen szerzett diploma sem garancia a jó állásra. Ez az egyik oka annak, hogy az általuk megkérdezett egyetemisták és főiskolások 21 százaléka borúlátó, reményvesztett.
– A kamaszoknak szerencsére gyorsan változik a hangulata, így a felnőttkort elérve a tervezettnél valószínűleg jóval kevesebben költöznek ki külföldre. Tény ugyanakkor, hogy az utóbbi időben megnőtt az elvándorlási kedv, ami a magasan kvalifikált értelmiség és a minőségi munkát végző szakmunkásréteget tekintve óriási veszélyt rejt magában. A kormányzatnak feltétlenül lépnie kell – jelentette ki lapunknak a kutatás eredményei kapcsán Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint a kutatók elvándorlásának fő oka az alacsony fizetés, illetve az, hogy az alulfinanszírozottság miatt nem tudnak versenyképesek maradni a munkájukban. Az Akadémia saját eszközeivel is próbálja megakadályozni a legkiválóbb kutatók elvándorlását, a kint dolgozókat pedig próbálják hazacsábítani.
– Mindenkit nem tudunk itthon tartani, ezért arra törekszünk, hogy a legkiválóbb tehetségeket megtartsuk. A Lendület program révén eddig 11 kutatót hoztunk haza, illetve akadályoztuk meg külföldre távozásukat. A legjobbak itthon tartása további fiatal tehetségek elvándorlását is megakadályozza, hiszen a kiemelten finanszírozott kutató másoknak is tud munkát adni – mondta Pálinkás. A programban a kiválasztott tudósoknak öt éven keresztül kiemelt bért (az egyetemi tanári fizetés kétszeresét) folyósítanak, és lehetővé teszik, hogy a kutatási projekthez megvásárolják a szükséges eszközöket, illetve saját kutatócsoportot állítsanak fel. Az MTA elnöke szerint egy tudós itthon tartásának éves pluszköltsége 60 millió forint. Az Akadémia eddig 600 milliót költött e célra, ám most már égető szükség lenne arra, hogy az állam is kivegye a részét a programból. Pálinkás azt mondja: ha a kormány évi egymilliárd forintot szánna az aktuális költségvetésben erre a célra, akkor négy-öt év alatt megújulhatna a terület.
Az MTA elnöke szerint létfontosságú a minőségi munkát végző szakmunkás réteg itthon tartása is, hiszen elvándorlásuk – párosulva a szakiskolák jelentkezőszámának csökkenésével – életveszélyes helyzetet szülhet. A szakmunkások külföldi munkavállalását a hazai jövedelmek emelkedése tudná fékezni.