Fellélegeztek a Tolna megyei Fadd lakói a napokban, amikor kiderült, elköltözik a településről az egyik leghírhedtebb cigányfamília. A családnak három háza is volt a Kurdi saroknak nevezett Kossuth utcai cigánysoron, amelynek közelében az utóbbi fél évben több brutális rablás és számtalan vagyon elleni bűncselekmény történt. A közelben lakó idősek menekültek volna a környékről, de a törzsi körülmények között élő famíliák közelében senki nem vett házat.
A Csurán családhoz köthető a nagy port felvert tbc-veszély is, a család tagja az a hétgyermekes anya, akiről idén januárban kiderült, hogy súlyos, előrehaladott állapotban lévő tbc-ben szenved. Az asszony ennek ellenére többször kiszökött a kórházból, s busszal utazott Faddra, ami a helyiek körében pánikot váltott ki. Később kiderült, hogy az asszony az összes gyermekét, azok két unokatestvérét és három felnőtt családtagját is megfertőzte. Faddon végül valamennyi harminc év feletti lakost meg kellett szűrni. Az ügy kapcsán az asszony mind a hét gyermeke állami gondozásba került, mivel az apjuk tíz napon keresztül nem vitte el őket tbc-szűrésre, bár a faddi önkormányzat az ezzel kapcsolatos költségeket előre megtérítette. Az a szóbeszéd járja, hogy a faddi önkormányzat nem pusztán jó szándékból vásárolta meg a cigány családok házait, hanem azért, mert meg akart szabadulni tőlük.
– Bevallom, nem hullajtottam krokodilkönnyeket, amikor kiderült, hogy a család el akar menni Faddról. Visszautasítom azonban azt a vádat, hogy mi szorgalmaztuk volna elköltözésüket – mondta lapunknak Fülöp János polgármester. A család szerinte maga akart elköltözni, mert megmondták nekik, hogy a jelenlegi, rendkívül rossz állapotú lakásaikba nem kapják viszsza az állami gondozásba vett hét gyereket. A hat-hét évvel ezelőtt még jó állapotú parasztházakat ugyanis annyira lelakták, hogy a falai szinte kidőlnek, és a higiéniai állapotok sem mindennapiak.
– A család és rokonaik hetekig könyörögtek, hogy vegyük meg a házaikat, s a helyi lakosok jelentős része is ezt kérte. A három épületért 5,5 millió forintot fizettünk ki az ingatlanközvetítőnek, de ennél jóval kevesebbet tudtak házvásárlásra fordítani, mert kiderült, az ingatlanokat adóssággal terhelték – tette hozzá a polgármester.
A három ingatlanért kapott pénz az adósságok megfizetése után arra volt elég, hogy egy házat vásároljanak a romák a 240 lelket számláló zsákfaluban, Szárazdon. A falubeliek közül sokan nem örültek az új lakóknak. Lakossági fórumot tartottak és polgárőrséget hoztak létre az esetleges bűncselekmények megelőzésére. A család nem sokkal érkezése után már botrányt keltett a falunapon, és bűncselekmény is történt.
– Megértem a faddiak gondjait, de nem az a megoldás, hogy egy kisebb falura tolják át a problémát – kommentálta a történteket Budai Mária, Szárazd polgármestere. Hozzátette: régóta tervezték a polgárőrség létrehozását, de a roma család érkezése gyorsította a cselekvőkedvet. Budai szerint a rendőri jelenlét esetleges Szárazdon, hiszen a hét környező településen két körzeti megbízott teljesít szolgálatot. A polgármester asszony szerint a család tagjai érkezésük után nem sokkal a falunapi rendezvényen keltettek botrányt, amikor majdnem leszedték a színpadról a zenészeket, mert nem azt a muzsikát játszották, amit ők hallani szerettek volna. Betörés is történt azóta a településen, holott ilyen korábban évek óta nem fordult elő. Igaz, a bűncselekmény ügyében még tart a nyomozás, így az nem köthető a cigány családhoz.
Mint arról beszámoltunk, cigány családok tartották rettegésben Fadd lakosságát. A helyieknél tavaly karácsonykor telt be a pohár, amikor három idős emberre törtek rá az éjszaka közepén a cigánysor közelében. Brutálisan megverték, kirabolták őket. A lopás, a betörés mindennapos volt. A helyi vezetők lakossági támogatással januárban petíciójukban önálló rendőrőrsöt követeltek a Bajnai-kormánytól, ám csak a körzeti megbízottak létszámát emelték kettőről négyre, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. A nyáron újabb idős asszonyt vertek félholtra a hírhedt Kossuth utcai cigánysoron, a zsákmány hétezer forint volt. Az eset után Hatala József országos főkapitány a Készenléti Rendőrség tizenkét fős egységét küldte Faddra. Az egység jelenléte alatt szinte teljesen abbamaradtak az éjszakai terménylopások és a randalírozások, ám amikor a csapaterő visszament a fővárosba, a helyzet ismét rosszabbodott. Az egység eddig két alkalommal teljesített többnapos szolgálatot a településen, és a tervek szerint – előre be nem jelentett időpontban – újra megjelennek. A polgármester kijelentette: a nagyobb rendőri jelenlét eredményt hozott, de a közbiztonság tartós helyreállításához az állandó rendőri állomány növelésére lenne szükség.
Faddon egyébként sok roma család él békében a helyiekkel. A polgármester szerint a súlyos problémákat egy szűk réteg, a paksi Bedő tanyáról érkezett kolónia okozza. Ennek a tagja a most Szárazdra költözött család is. A paksi önkormányzat nyolc évvel ezelőtt életveszélyesnek nyilvánította az erdő közepén lévő, lelakott tanyát. Az épületet ledózerolták, majd Paks Faddon vásárolt takaros házakat a romáknak. Ekkor kapott három új otthont a most Szárazdra költözött család is.
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
