Sok egyéb mellett Budapest idegenforgalmi fejlesztését is megígérték az elmúlt nyolc esztendőben regnáló szocialista–szabad demokrata kormányok, ám valahogy erről is elfeledkeztek. Pedig Gyurcsány Ferenc exkormányfő 2006-ban még így nyilatkozott: „Miért ne a turizmusra tenné fel a jövőjét Magyarország? Miért ne tennénk fel a jövőt a falusi turizmusra? Ez a szféra ötvenezer új munkahelyet képes teremteni. Megépítjük az ötezer férőhelyes kongresszusi központot, felújítjuk a budai várat.” Ma már tudjuk, a nagy ívű gondolatokból semmi sem lett, sőt magát az álmodozót is elsodorta a történelem (jelenleg valami ’89-es téziseken babrál). Időközben Budapest szóba jöhető turisztikai versenytársai, Bécs és Prága alaposan elhúztak a magyar főváros mellett. Lemaradtunk, mint a borravaló.
Szakemberek szerint a 2005-től 2013-ig tartó Podmaniczky-program (kötött pályás vasúti összeköttetés Ferihegy és a belváros között, az aquincumi híd megépítése, a Moszkva tér korszerűsítése stb.) el sem kezdődött, az idegenforgalmi stratégia fejlesztésére kidolgozott elképzelésekből alig valósult meg valami. Az egyik legnagyobb baj, hogy tízmilliárd forintnyi uniós pénztől estünk el csak azért, mert a tulajdonosok megegyezése híján nem tudtuk időben beadni a budavári palota és a szomszédságában lévő volt ifjúsági park, a Várbazár átfogó fejlesztési tervét. Pedig a Vár, a Lánchíd és az azt övező rakpartok igazi idegenforgalmi látványosságot kínáltak volna. Bosszantó az is, hogy a főváros vezetése nem volt hajlandó végrehajtani olyan alapvető közlekedésturisztikai szervezési teendőket, amelyek a konkurens fővárosokban már természetesek, nálunk viszont még mindig mindennaposak a tolatgató, tülkölő, parkolóhelyért küzdő buszok a maguk döbbent utasaival. Elkeserítő.
Reménysugár az éjszakában, hogy hamarosan a városháza még le nem csukott kontárjait elzavarja a népakarat.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
