Ingyen jár, mégis fizetni kell érte

Évek óta egyetlen fillérrel sem emelkedik az ingyenes tankönyvek biztosítására adott állami támogatás, miközben a kötetek egyre drágábbak. A kiadók szerint emiatt egyre több iskola kényszerül arra, hogy ne a legjobb, hanem a legolcsóbb könyvet rendelje meg. A szülők azt állítják, sok helyen azoktól is pénzt kérnek a könyvekért, akiknek ingyen járna. A szakemberek a mindenkire kiterjedő ingyenességben, illetve a tartós tankönyvek kölcsönzésében látják a megoldást.

A politika nem őrölheti fel az iskolát. Az oktatáspolitika csak akkor lehet értékelvű, ha őriz és teremt – jelentette ki Pálinkás József a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. tanévnyitó konferenciáján. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a politika nem őrölheti fel az iskolát, és nem termelhet végeérhetetlen, önmaguktól kimúló programokat. Az oktatás terén tettekre, elhatározásokra van szükség, mert csak művelt tanár nevel művelt diákot, csak az őrző és teremtő tananyag és tankönyvek lelkesítenek gondolkodásra. Leszögezte: amikor műveltségről beszélünk, magabiztosságról és öntudatosságról is beszélünk, amelyek egyéniséggé formálnak, és amelyek által a világ bevehető és nem megvehető.

Egyre több iskolában jelent komoly gondot a rászoruló diákok tankönyveinek ingyenes biztosítása, ugyanis évek óta egyetlen fillérrel sem emelkedett a kötetek megvásárlására nyújtott állami támogatás – tudta meg lapunk.
– A gimnázium első évfolyamán egy közepes árú tankönyvekből és munkafüzetekből álló csomag 25-30 ezer forintot emészt fel, miközben az ingyenes tankönyvek biztosítására gyermekenként csak tízezer forint jár – jelentette ki lapunknak Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) általános elnökhelyettese. Szerinte tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogszabály szerint a támogatás csak tankönyvekre használható fel, segédeszközökre nem, így elvileg előfordulhat, hogy a tankönyvért nem, a hozzá tartozó munkafüzetért azonban pénzt kérnek az ingyenes tankönyvre jogosult tanulótól.
Safranek szerint különösen magas a csomagok ára az általános iskolák ötödik, illetve hetedik évfolyamán (előbbi évfolyamon bővül a tantárgyak köre a fizikával és biológiával, utóbbin a kémiával), és a középiskola első évfolyamán, amikor több, négy évre szóló tankönyvet kell megvásárolni. Ekkor kell beszerezni az irodalmi szöveggyűjteményt, a függvénytáblázatot, a történelmi és a földrajzi atlaszt. Az említett évfolyamokon a tanulónként járó tízezer forintos állami támogatás többszörösébe kerülnek a tankönyvek és a munkafüzetek. A támogatást ugyan át lehet csoportosítani az évfolyamok között, ám a legtöbb iskolában egyik évfolyamon sem olyan alacsony a tankönyvcsomagok ára, hogy a maradékból fedezni lehessen a pluszköltségeket is. Ilyenkor lép életbe a könyvkölcsönzés, ami diszkriminatív lehet, ráadásul sokszor nem hoz megtakarítást.
– Az iskolák általában a négy évre szóló köteteket szokták könyvtári kölcsönzéssel biztosítani a rászorulóknak. Ám az olcsóbb, puhafedeles tankönyvek jó része négy év használat alatt szétesik, vagyis legfeljebb egy gyereket bírnak ki. Ha azonban minden gyerek után új kiadványt vesznek, akkor semmi értelme a kölcsönzésnek – magyarázza Safranek. A TVOT általános elnökhelyettese szerint a mai „öszvérrendszer” több ponton súlyosan diszkriminatív, hiszen a gyermekek egyik részének fizetni kell a tankönyvekért, míg másik része ingyen kapja a köteteket. A rászorulók közül ráadásul a diákok egyik fele örökbe kapja a vadonatúj köteteket, míg a többiek csak kölcsönbe kapják a – sokszor használt – kiadványokat.
A szakember szerint a jelenlegi rendszert mielőbb fel kell számolni. A TVOT általános elnökhelyettese szerint az lenne a jó megoldás, ha minden gyerek számára ingyenessé tennék a tankönyveket, és olyan keményfedelű, tartós tankönyvekkel szerelnék fel a könyvtárakat, amelyek egymás után több tanulót kiszolgálnak. Így az általános ingyenesség nem jelentene jelentős pluszköltséget, hiszen az állam csak a kötetek egy részét vásárolná meg mindenkinek, a tartós könyveket – atlaszt, szöveggyűjteményt – kölcsönöznék a könyvtárból.
– Sajnos általános jelenség, hogy az iskolák a tankönyvcsomagok árának tízezer forint feletti részét kifizettetik az ingyenességre jogosult diákokkal, ami teljesen törvénytelen. Ilyen esetben évfolyamok közötti átcsoportosítással vagy kölcsönzéssel kellene megoldani a helyzetet – jelentette ki lapunknak Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. Leszögezte: sokan nem tudják, hogy a gyerekek után nem tíz-, hanem tizenegyezer forint jár, hiszen az állam a rászorulóknak nyújtott tízezer forinton felül minden egyes tanuló után folyósít további ezer forint tankönyvtámogatást. Keszei szerint a szülők egy része azzal sincs tisztában, hogy a gyerek kölcsönzés címén nem kaphat összefirkált, használt tankönyveket, a könyvtárak csak jó minőségű, tartós tankönyvekkel biztosíthatják az ingyenességet. Az érdekvédő szerint törvénysértően járnak el az iskolák, amikor a kölcsönzött könyveket az évfolyam elvégzése után visszaveszik a gyerektől, a gyerekeknek ugyanis addig van joguk a tankönyvekhez, ameddig le nem vizsgáznak vagy érettségiznek, egy középiskolás elsős történelemkönyv használatára tehát az érettségiig jogosult a gyerek.
Még a Bajnai Gordon vezette szocialista kormány döntött az idei költségvetés megalkotásakor arról, hogy az idén ne emelkedjen a tankönyvtámogatás tanulónként járó összege, és Hiller István szocialista oktatási miniszter volt az, aki a korábbi években sem növelte az erre fordítható összeget. Az új kormánynak nem lesz könnyű dolga, ha az ingyenes tankönyvekre szánt állami támogatást növelni akarja, hiszen rászorultsági alapon annyi diáknak járt támogatás, hogy ma is az állam fizeti ki a szükséges tankönyvek körülbelül ötven százalékát. Ez megközelítőleg hétmilliárd forint közpénzt emészt fel. A törvény szerint ingyen jár a tankönyv minden olyan tanulónak, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, vagy halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai vannak. Szintén térítésmentesek a kiadványok a három- vagy többgyermekes családban élő diákoknak, a saját jogukon családi pótlékra jogosult nagykorúaknak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek.