Kiderül a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből, hogy a közoktatásban az unió összes országát tekintve nálunk a legalacsonyabb a három idegen nyelvet tanulók aránya, miközben Ausztria és Írország után hazánkban tanulnak arányaiban a legtöbben csupán egyetlen idegen nyelvet. A magyar általános iskolákban átlagosan csupán egyetlen idegen nyelvet oktatnak, amivel Magyarország a sereghajtó a tagállamok ranglistáján. A középfokú oktatásban valamivel jobb a helyzet, de az uniós átlaghoz képest még ebben a kategóriában is le vagyunk maradva, hiszen a középiskolában oktatott nyelvek száma átlagosan még a másfelet sem éri el. A KSH elemzése emlékeztet: az Európai Tanács 2002-ben célul tűzte ki a tagállamoknak az iskolai keretek közötti két idegen nyelv oktatását. Ehhez képest hazánkban a felső tagozaton még mindig csak egy nyelv oktatása kötelező, sőt a középiskolák közül is csak a gimnáziumokban kell két nyelvet tanulniuk a gyerekeknek.
Az elemzés szerint az utóbbi húsz évben azért bizonyos mértékben nőtt az iskolai keretek között nyelvoktatásban részesülők aránya. 2008/2009-ben az óvodások 7 százaléka részesült nyelvoktatásban, főként olyan gyerekek, akik nemzetiségi óvodába jártak. Ez a szám még mindig nagyon alacsony ahhoz képest, hogy például Spanyolországban és Belgiumban az óvodai nevelés részévé tették a nyelvoktatást. Az általános iskolákban is emelkedett a nyelvtanulók aránya az elmúlt húsz évben, jelenleg a tanulók 75 százaléka tanul valamilyen nyelvet. A felsősök közül – mivel kötelező – szinte mindenki, az első osztályosoknak azonban csupán 32 százaléka vesz részt nyelvoktatásban.
Áttörés
Az egyetlen terület, ahol komoly áttörést sikerült elérni, a szakiskolai nyelvoktatás: az elmúlt húsz évben megnégyszereződött az idegen nyelvet tanuló szakiskolások száma, pedig a tanulói létszám 38 százalékkal csökkent. 2008-ban a szakiskolások 77 százaléka vett részt iskolai nyelvoktatásban, döntő többségük azonban csak egy nyelvet tanult. A szakközépiskolásoknak jelenleg 91,5 százaléka tanul idegen nyelvet, közülük azonban csak minden tizedik próbál meg elsajátítani két nyelvet. A gimnáziumokban a legjobb a helyzet, ahol szinte mindenki részt vesz nyelvi képzésben, ráadásul a diákok 81 százaléka két nyelvet tanul.
Jogszabály írja elő, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvvizsgát le kell tennie mindenkinek (az iskolák intézményi döntés alapján ennél kérhetnek több bizonyítványt is). A követelmények magasabbra állítása azonban önmagában nem bizonyult elegendőnek, hiszen 2009-ben a végzős hallgatók egynegyede, 2010-ben pedig 30 százaléka nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt.
Sereghajtók lettünk
A nyelvoktatás területén észlelhető lemaradás azért különösen aggasztó, mert a nemzetközi felmérések már évek óta figyelmeztették hazánkat a változtatások szükségességére, a Magyar Bálint vezette liberális, majd a Hiller István által irányított szocialista oktatási kormányzat nem hozott meghatározó intézkedéseket a helyzet javulása érdekében. Az Európai Tanács két idegen nyelv iskolai oktatására irányuló célkitűzése már nyolc éve ismert, ahogy egy nemzetközi felmérésből öt éve köztudott az is, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosságnak alig 25 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. Ezzel a mutatóval messze az utolsók vagyunk az európai országok között.
Az új oktatásirányítás a felsőoktatási nyelvi képzés erősítésével és egyetemeken belüli nyelvvizsgáztatással orvosolná a súlyos nyelvvizsgahiányt. Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár lapunknak korábban úgy nyilatkozott: egyértelműen az jelentené a megoldást, ha minél több felsőoktatási intézmény törekedne arra, hogy a diákok belső, az egyetemen tett nyelvvizsgával kiválthassák a papírt. Ehhez újra kell nyitni a korábban pénzhiány miatt bezárt nyelvi lektorátusokat, hiszen sok intézményben egyáltalán nincs nyelvi képzés, miközben a diákoktól megkövetelik a nyelvvizsgát. Az intézményi vizsgáztatás letörné a piac árfelhajtó hatását, és lényegesen olcsóbb lehetne a bizonyítvány megszerzése. Információink szerint a minisztériumban felmerült az is, hogy az egyetemi felvételiken alapkövetelmény lesz a nyelvvizsga, vagyis enélkül be sem lehet kerülni a felsőoktatásba. Ezt legegyszerűbben úgy lehetne elérni, ha a nyelvi emelt szintű érettségit kötelezővé tennék a felvételizők számára, annak megfelelő szintű teljesítése ugyanis ma is nyelvvizsgát ér.
A szakképzés nyelve a német
Az általános iskolákban országos szinten angolul tanul a legtöbb gyerek, de a nyugat-dunántúli régióban még mindig a német a piacvezető. A gimnáziumokban az angol nyelv jóval népszerűbb a második helyen szereplő németnél, és előnye az utóbbi években folyamatosan nőtt. Érdekes ugyanakkor, hogy a szakképzésben a német nyelv a legnépszerűbb. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a szakiskolai tanulók jelentős része később külföldi munkavállalást tervez Ausztriába, Németországba.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
