Magyar kincsek a világörökségben

Réthelyi Miklós miniszter beszédével kezdődtek meg a kulturális örökség napjai a budapesti Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetője hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az Európai Unióban huszonöt éve megrendezik az örökségvédelmi napokat. A kulturális örökség gondozása sarokköve a nemzeti értékrendnek s egyben egy ország fejlődésének is, hiszen a múltból hozott tőkét a jövőre kell fordítani. Ki kell használni a benne rejlő társadalomformáló erőt, miként a helyét is szükséges kijelölni az állami fejlesztéspolitika egészében. A miniszter pontos költség-haszon elemzéseket tart fontosnak, hogy az örökségvédelemben rejlő fejlesztési potenciálra építeni lehessen. Réthelyi szerint a számszerűség azért is lényeges, mert segíthet az eredményeket egzaktul megfogalmazni.
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) megbízott elnöke is emlékeztetett arra a sikertörténetre, ami az 1984-es franciaországi kezdeményezés óta jellemzi az európai örökségvédelmi napokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a KÖH koordinál 1999 óta, az igazi értékteremtést azok a kiállítók, rendezők végzik, akik a helyi kulturális kincsek szakértő bemutatására vállalkoznak.
Réthelyi Miklós átnyújtotta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett értékekről az igazoló dokumentumokat. Ilyen elismerésben részesült a busójárás, a Népművészet Mesterei díj kitüntetettjeinek tudása, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a kalocsai népművészet, a mezőtúri fazekasság, a hazai solymászat, a kiskunhalasi csipkekészítés és a matyó örökség továbbélése.
A hivatal által szervezett hét végi rendezvénysorozaton majdnem háromszáz településen több mint hétszáz helyszínen várják az épített és természeti örökség értékeire fogékony nagyközönséget. Az egyik legfontosabb esemény, az I. Tudományfesztivál nyitóakkordjaként Balázs Ervin professzor tartott nagy sikerű előadást a Kossuth Klubban a tudomány huszonegyedik századi szerepéről. Mint a Magyar UNESCO Bizottság természettudományi albizottságának elnöke hangsúlyozta, a mostani a biológia százada, amelyben csak a tudósok és a társadalom együttes erőfeszítéseivel, a sokasodó kutatási eredmények alkalmazásával lehet megoldani a Föld élelmezési és ivóvízzel kapcsolatos, valamint az energiafelhasználással összefüggő gondjait. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a Nyugaton meghonosodott science festek mintájára immár nálunk is meghonosodik a tudományfesztivál, amely közel hozza a polgárokhoz a kutatások legfrissebb eredményeit – fűzte hozzá Zárug Péter Farkas, a rendezvény főigazgatója. Hasonló gondolatok jegyében nyitotta meg a Magyar Nemzeti Múzeumban az I. Tudományfesztivált Szőcs Géza, a Nefmi kulturális államtitkára és Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere. Egyben átadták a közönségnek az UNESCO a Világemlékezet-program jegyzékébe felvett öt magyar művet bemutató kiállítást is. Először látható együtt Kőrösi Csoma Sándor Tibeti gyűjteménye, Bolyai János Appendixe, a Corvinák, Lázár deák Kárpát-medence-térképe, valamint Tihanyi Kálmán radioszkóp-szabadalma, amely a televízió műszaki alapjául szolgált.