Több mint egy tucat támogatási forma van, amit a családok igényelhetnek gyermekük után, ám a szülők egy része még a legismertebb kedvezményekről sem értesült, vagy nem tudja, hogy azokat mikor és hol kell igényelni – állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). A szervezet ezért azt kéri a jogalkotótól, kötelezze a helyi önkormányzatokat, hogy minden gyermeket nevelő szülőt levélben értesítsenek arról, milyen természetbeni és pénzbeli támogatások vannak, és azoknak melyek a jogosultsági feltételei. Azt is kérik, hogy ha a szülő nem veszi igénybe az állami támogatásokat, akkor írjon alá lemondó nyilatkozatot. Így valóban nyomon követhető lenne, hogy minden gyermek megkapja-e a neki járó támogatást.
Keszei Sándor, az MSZOE elnöke lapunknak kijelentette: statisztikai adatok bizonyítják, hogy a családi pótlékot sem veszik fel minden arra jogosult gyerek után. Példaként említette, hogy amikor a gyerek betölti a 18. életévét, és megszűnik a tanulói jogviszonya, a családi pótlék folyósítását is felfüggesztik. Ha azonban a fiatal ősztől újra közoktatási intézménybe iratkozik be – például szakmát tanul vagy középfokú szakirányú végzettséget szerez –, ismét jogosulttá válik a családi pótlékra, az ugyanis húszéves korig jár. Ez esetben újra meg kell igényelni a kedvezményt, ezzel azonban sok szülő nincs tisztában. Még roszszabb a helyzet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése terén. Ez a támogatás szociális alapon jár akkor, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj-minimum 130, egyedülálló szülő esetén 140 százalékát. Az érdekvédő azt mondja, a havi járandóságot a jogosultak mintegy tíz százaléka nem igényli, így az érintett gyermekek életnívója romlik. Aki nem igényli a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, annak a gyermeke más támogatásoktól is elesik, hiszen ezen jogosultság a feltétele az óvodáztatási támogatás, az ingyenes tankönyv és a térítésmentes vagy kedvezményes étkezés igénybevételének.
Keszei szerint elsősorban az önkormányzatok a felelősek a hiányos tájékoztatásért, ráadásul a hivatalok – az érdekvédő állítása szerint – sok esetben szándékosan nehezítik meg a juttatások igénybevételét, mert így a megmaradt pénzt más célokra használhatják fel. Azt mondja, az oktatási intézmények sem tájékoztatják minden esetben kielégítően a szülőket a különböző juttatásokról. A szervezetnek több szülő is jelezte, hogy bár ingyenes tankönyvre jogosultak, a tankönyvcsomag árának tízezer forint feletti részét mégis kifizettették velük. Az ingyenes tankönyvre járó állami támogatás gyermekenként valóban tízezer forint, ám a jogszabály szerint a szülőktől akkor sem szabad pénzt kérni, ha a tankönyvcsomag értéke meghaladja ezt az összeget. Ilyen esetekben évfolyamok közötti támogatásátcsoportosítással kell orvosolni a problémát, hiszen egyes évfolyamokon alacsonyabb a csomagok ára. Ha ez sem segít, akkor könyvtári kölcsönzéssel kell megoldani a helyzetet.
Új bölcsődei helyek. Csaknem hetven bölcsőde fejlesztése valósulhat meg uniós és hazai forrásokból a következő években, ami több mint ezerháromszáz új férőhelyet jelent – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Hangsúlyozta: önmagában a bölcsődei férőhelyek bővítése, nem oldja meg a gyermekvállalás problémáit. Ezért szerepel a kormány őszi jogalkotási tervei között az, hogy visszaállítják a korábbi helyzetet, azaz újra három évre akarják növelni a gyermekgondozási segély időtartamát. A javaslat azokra is vonatkozna, akiknek idén május elseje után született gyerekük, és azokra is, akik most vannak áldott állapotban.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
