Többtucatnyi kórház, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat támadta meg a bíróságon a Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentésre vonatkozó döntését. A bíróság azonban mind az 54 esetben elutasította a keresetet. A döntés jogerős volt, a közigazgatási perekben ugyanis nincs másodfokú eljárás.
Tíz esetben azonban az érintettek nem nyugodtak bele a döntésbe, s rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek a Legfelsőbb Bíróságon. A kedvező LB-döntés után közülük négyen – a Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyulán, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet Hódmezővásárhelyen, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza Debrecenben, valamint a Keszthelyi Városi Kórház – újabb eljárást is indított, amelyben kártérítést kértek a magyar államtól: a leépített ágyak után járó finanszírozást szeretnék megkapni, összesen körülbelül 10 milliárd forintot.
– Valóban kiemeltünk négy kórházat, ezek azok az intézmények, amelyek úgy döntöttek, hogy kártérítést is követelnek az államtól – nyilatkozta Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Velük megpróbálunk peren kívül megállapodni, hasonlóképpen a 2006. augusztus 20-i, illetve október 23-i események sérültjeihez, akik szintén pert indítottak az állam ellen – tette hozzá. – A tárgyalások folyamatban vannak – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy mekkora összegről tárgyalnak, Cserháti úgy fogalmazott: a szóban forgó 4 intézmény összesen körülbelül 10 milliárd forintot szeretne megkapni. Ez az összeg a kiindulási alap. A helyettes államtitkár leszögezte, a korábbi ágyszámok visszaállítására nincs lehetőség, az egyetlen bírósági döntésből sem következik. A peren kívüli megállapodást azért tartják jó megoldásnak, mert a szakértők azt vetítették előre, hogy a megnyert LB-döntések után nagy valószínűséggel a kártérítési pereket is megnyernék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami az esetleges kamatokat rendkívüli mértékben megemelné. Tehát a megállapodásnak – a tárca szerint – az állam szempontjait tekintve költségcsökkentési célja is volna.
Lapunk úgy értesült, az egészségügyi államtitkárság körülbelül 5 millió forintban egyezne ki a kórházakkal. A tárca azt tartaná méltányos megállapodásnak, ha azok az intézmények, amelyekkel sikerül megállapodni, nem részesülhetnének majd az esetleges kórházi adósságcsökkentésből, konszolidációból. A négy intézmény közül egy – a debreceni kórház – különleges helyzetben van. Akkor ugyanis, amikor a Molnár Lajos-féle ágyszámcsökkentési döntés megszületett, nem írták alá az egészségbiztosítóval az új finanszírozási szerződésüket, azt követően pedig enélkül kapták a finanszírozásukat az új, csökkentett ágyszámra.
Még az előző kormány idején voltak kísérletek a peren kívüli megegyezésre, ám azt nem sikerült tető alá hozni. Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés akkori fideszes elnöke – ma az Állami Számvevőszék vezetője – tavaly februárban úgy nyilatkozott a Székely Tamás akkori szocialista egészségügyi miniszterrel folytatott egyeztetés után: „a megye nem kapott lehetőséget arra, hogy egy közös szakértői munkabizottságot hozzanak létre, ami peren kívüli megegyezésre módot adott volna, mert az önkormányzat konstruktív magatartásával ellentétben a miniszter ezt mereven elutasította.”
Ismert: a Molnár Lajos idején született döntéssel a fekvőbeteg-ellátó intézmények összágyszáma 80125-ről 71324-re csökkent. Ezen belül az aktív férőhelyeké 16 ezerrel lett kevesebb, míg a krónikusaké 7,5 ezerrel nőtt. Egyes intézményeket végleg bezártak, míg máshol csak az aktív gyógyítást szüntették meg, s helyette krónikus ellátást, ápolást, rehabilitációt engedélyeztek. Molnár a döntést ismertető tájékoztatón úgy fogalmazott: a cél az, hogy kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek, s ne vigyenek el pénzt a kihasználatlan férőhelyek. Mára a szakértők szerint is bebizonyosodott, a cél nem teljesült.
origo.hu
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást
