Politikusok sora a tanévnyitókon

Idén a szokottnál is több politikus és közjogi méltóság vonult az iskolákba a tegnapi tanévkezdés alkalmából. A köztársasági elnök, a főpolgármester és az oktatásért felelős államtitkár mellett számos más politikus mondott beszédet valamelyik iskola évnyitóján. Schmitt Pál államfő kijelentette: ha az egyetemek versenyképesek akarnak maradni, akkor a fejlődés élére kell állniuk.

Iskolarendőrök védik a tanulókat. Csaknem háromszáz budapesti alapfokú tanintézmény vesz részt a két éve indított „iskola rendőre” programban. Ennek lényege, hogy a hatóság a tanévkezdés időszakában kiemelt figyelmet fordít a tanulók védelmére – mondta el tegnap Tóth Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője az V. kerületi Szent István Általános Iskolánál, az első tanítási napon tartott sajtótájékoztatón. Szeptember végéig a tanítás kezdete, illetve vége előtt egy-egy órával érkeznek az említett programban részt vevő iskolák környékére a rendőrök, polgár-és kerületőrök, közterület-felügyelők, és a bűnmegelőzés mellett segítik a nebulók biztonságos közlekedését, mivel a szünidő végeztével jelentősen megnövekedik a közúti forgalom – részletezte az ezredes. A tájékoztató idején tucatnyi rendőr posztolt a Bazilika szomszédságában lévő iskola környékén, és segítették a gyermekek átkelését az úttesten, igyekeztek megelőzni a gépkocsik torlódását. Tóth Tamás hozzátette: üzenőládákat helyeznek el a programban részt vevő iskolák bejáratánál, amelyekbe a tanulók és szüleik bedobhatják észrevételeiket. Ezeket a rendőrség értékeli, a nyílt napokon pedig bemutatják a hatóság munkáját a gyerekeknek. – Az iskola rendőre program két évvel ezelőtti bevezetése óta egyetlen szülői panasz sem érkezett az önkormányzathoz – mondta Rogán Antal, a Belváros polgármestere a tájékoztatón. Az elöljáró közölte, hat kerületőr felügyeli a gyerekek közlekedését, és segíti a rendőrök munkáját az iskolakezdés időszakában.

Kiemelt figyelmet kapott a tanévkezdés a politikusoktól és a közjogi méltóságoktól. Schmitt Pál a Műegyetemen, Demszky Gábor főpolgármester az egyik fővárosi szakközépiskolában, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig Tamásiban nyitotta meg a változásokat hozó tanévet.
Tegnap reggel nyolc órakor több mint 1,3 millió gyerek ült be az iskolapadba.
– Kétségbeejtő, hogy az érettségizett magyar fiatalok jelentős többsége nincs tisztában a történelem, a földrajz, a fizika tényeivel, nem tudja elhelyezni Magyarországot a világ kultúrájában. Felszínesen tájékozódik, alig érti, amit olvas, és a nyelvtudással is hadilábon áll – jelentette ki Schmitt Pál. A köztársasági elnök leszögezte: ha az egyetemek versenyképesek akarnak maradni, akkor a fejlődés élére kell állniuk, de legalábbis „el kell tudniuk kapni annak sodrását”. Az államfő szerint a legtöbb egyetemi képzésre egyre szegényesebb, egyre bizonytalanabb tudással érkeznek a diákok. Ezért sok esetben az alapképzés három éve olyan tudás pótlására megy el, amit már korábban meg kellett volna megszerezni. Megjegyezte azt is: a bolognai folyamat kritikusai szerint számos alapképzés diplomájával ma körülbelül oda lehet elérni, ahová 20-30 éve az érettségizők jutottak. Vagyis mindent, ami a szakmából, a tudományágból fontos, a mesterképzés két szűk esztendejébe kellene bezsúfolni, ráadásul a magasabb fokú képzést nem végzi el mindenki. Schmitt leszögezte: a szakma feladata arról dönteni, hogy a bolognai rendszert hol lehet továbbfejleszteni, és hol kell felülvizsgálni, de az egyetemek véleményét többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Hoffmann Rózsa a leszakadó gyerekek speciális oktatásáról beszélt a tamási mikrotérségi oktatási központ tanévnyitóján. Az oktatásért felelős államtitkár kijelentette: a kormány erősíteni szeretné a pedagógiai szakszolgálatokat, hogy a leszakadó, sajátos nevelési igényű gyerekek sorsáról valóban arra hivatott szakemberek döntsenek. A szakszolgálatok erősítésének célja, hogy a jövőben ne az ideológiától átitatott politika döntsön arról: a problémákkal küzdő gyerek már a kezdetektől oktatható a többiekkel együtt, vagy pedig először speciális kiscsoportos foglalkozásra van szüksége.
Demszky Gábor főpolgármester a főváros szellemi életének dicsőítését helyezte beszédének középpontjába. A főpolgármester az egymilliárd forintból felújított Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában tartott fővárosi tanévnyitón kijelentette: Budapest a legműveltebb magyar város, ami kizárólag iskoláinak köszönhető. Magyarország közoktatási intézményeinek 30 százaléka, felsőoktatási intézményeinek több mint fele a fővárosban működik. Az itt élő felnőttek 59 százalékának van érettségije, szemben az országos 38 százalékkal. Felsőfokú végzettséggel az ország lakóinak 13 százaléka rendelkezik, míg a budapestiek negyedének van diplomája.
Tarlós István a szükséges tennivalókról beszélt Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanévnyitóján. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje szerint az egész magyar közoktatási rendszert újjá kell szervezni, és a nevelést ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni, mert az utóbbi időben megerősödött az a „nyilvánvalóan téves” nézet, hogy az iskolarendszer feladata csupán az ismeretterjesztés. Úgy vélte, ez a semleges világnézet, a nihilizmus vezetett oda, hogy a diákok nem kaptak követendő mintákat, iránymutatást. Tarlós a kormány céljai közé sorolta a pedagógusi pálya tekintélyének visszaállítását, életpályamodell megalkotását, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, az emelt szintű érettségi szerepének növelését és a Nemzeti alaptanterv megújítását.

Program. Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje oktatási programja bemutatásakor azt közölte: minden erejével meg kívánja akadályozni „a hittanoktatás erőszakos megjelentetését”, és hogy ne a felülről irányított iskolabezárások határozzák meg Budapest új rendjét.

Felújított intézmények. Három pogány-völgyi település oktatási és nevelési intézményét újították fel a tanévkezdésre. Somogyváron már a múlt év karácsonyán birtokba vehették a legkisebbek az átalakított óvodát, ott tegnap egy 140 millió forintos költséggel felújított iskolát adtak át. Öreglakon az alsó tagozati épület bővült öt tanteremmel, könyvtárral és szertárakkal, Lengyeltótiban hét tantermes iskolaszárny épült. (G. J. A.)