Tegnap a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) írta alá Csorba László, az MNM főigazgatója, Hable Tibor, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) vezetője, valamint Zombori István, a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum igazgatója az M43-as autópálya Makó–Csanádpalota szakasza megépítésének próba- és megelőző régészeti feltárásáról szóló szerződést. A huszonnégy kilométeres útszakaszon mintegy négyszázezer négyzetméter feltárását kell elvégeznie a megyei múzeumnak, a beruházás értéke csaknem kétmilliárd forint. A tegnapi aktus jelentősége, hogy ez az első olyan szerződés, amely a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megszüntetése után született a NÖK és egy megyei múzeum között, újra egy megyei múzeumra bízva egy nagyberuházást megelőző régészeti feltárást.
Bármilyen hihetetlen, a korábbi években nem volt magától értetődő, hogy helyi régészek vezethessenek feltárást, még akkor sem, ha munkájuk az adott megyei múzeumtól csak néhány kilométerrel távolabb is adódott volna. Szegeden jelenleg is folyik több olyan ásatás, amelynek eredményeit a helyi régészek csak a sajtóból ismerhetik.
Augusztus elsején lépett hatályba a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, amelynek értelmében régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeumok, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Budapesti Történeti Múzeum, az MNM és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet. Ez így volt 2007-ig is, amikor a szocialista kormányzat létrehozta a KÖSZ-t, amely a nagyberuházásokat megelőző feltárások feladatát kapta meg, a területileg illetékes múzeumok rovására – a régészeti szakma tiltakozása ellenére. Szakértelem, gyorsaság – szólt az indok, ám a valóság többször cáfolta e jelszavakat.
A választások után az új kulturális kormányzat a régészek és a beruházók szempontjait figyelembe véve gyorsan határozott: a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke, L. Simon László törvénymódosító javaslatát a szocialista frakció kivételével minden parlamenti párt megszavazta. Augusztus elsejével, a törvénymódosítás hatálybalépésével megszűnt a KÖSZ, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások koordinációját az utódszervezet, az MNM filiáléjaként létrehozott NÖK vette át. A törvénymódosításhoz kapcsolódóan augusztus közepén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) régészeti feltárási rendeletet hozott, amely tíz napra rövidítette a megelőző ásatások engedélyeztetési eljárását – a korábbi hatvan nappal szemben, ami miatt a tényleges régészeti munka akár fél évvel később kezdődhetett, a nagyberuházók nem kis bosszúságára.
Az új kormány egyik célja, hogy a múzeumi rendszert megerősítse – jelentette be a tegnapi eseményen L. Simon László, aki arra is emlékeztetett, ezt hogyan zilálták szét a szocialisták. Egyrészt 2002-től folyamatosan csökkentették a közművelődési normatívát, 2009-ben pedig nemcsak tovább csökkentették, hanem azt egybevonták az igazgatási, önkormányzati, sportnormatívákkal, így hozva lehetetlen helyzetbe a megyei múzeumi rendszert fenntartó önkormányzatokat. Másrészt a KÖSZ létrehozásával a régészeti feltárási jogot és a hozzájuk kapcsolódó jelentős forrásokat is elvették a megyei múzeumoktól. Utóbbi problémát orvosolta a törvénymódosítás, előbbi megoldása még az új kulturális kormányzatra vár. A Nefmi ellenőrzési főosztálya megvizsgálta a KÖSZ elmúlt három évének működését, a vizsgálat megállapításait Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nefmi kultúráért felelős helyettes államtitkára ismertette. A KÖSZ gazdálkodásában, számvitelében számos szabálytalanságot tártak fel, a KÖSZ tervezett bevételeit és kiadásait gyanúsan alultervezettnek találták; kiderült, a szervezetet ellenőrző grémiumban a feltárásokban érintett alvállalkozók is helyet kaphattak. A KÖSZ sokszor pályakezdő régészeket alkalmazott: így fordulhatott elő, hogy a dabasi feltárás meddőhányójából kerültek elő később értékes leletek, egyebek között velencei aranyérmék.
origo.hu
Kártyavárként omolhat össze Magyar Péter és vele együtt a Tisza Párt
