Tokió múmiákat keres

Ne aggódjanak, az én mamám nem múmia! – viccelődött az ellenőrökkel Akijama Mio, egy tokiói hölgy, amikor idős nagymamájának hogyléte felől érdeklődött az erre szakosodott stáb. Japánban ugyanis a jelek szerint jóval kevesebb idős ember él, mint arra számított a kormányzat.

Jóvátétel száz év után. Tetteket akartak Dél-Koreában a szavak helyett Tokiótól azon a tüntetésen, amelyen a keleti szomszéd katonai megszállásának 100. évfordulójára emlékeztek. Kan Naoto japán miniszterelnök augusztus 10-én bocsánatot kért hazája korábbi gyarmatosító múltja miatt, a koreaiak azonban a Liancourt-sziklák feletti szuverenitás átadását követelik, s pénzügyi kártérítést azoknak a nőknek, akiket a japán hadsereg bordélyházakba zárt a II. világháború idején. (MN)

Tokió legidősebb férfijának egy 111 éves embert gondoltak a hatóságok néhány héttel ezelőtt, ám amikor felköszöntötték volna, kiderült, hogy már harminc éve halott, családtagjai pedig azóta is felveszik a nyugdíját. Az esetek gombamód szaporodtak, ezért a kormány úgy döntött, megnézi a valós helyzetet. A statisztikák döbbenetes adatokat mutattak. Egyes városrészekben több ezer száz évnél idősebb ember élt a kimutatások szerint, nem ritka a 120 éves matuzsálem sem, sőt, bizonyos helyeken 150 éves matrónákról is beszéltek a számok. Eddig 250 idős ember hűlt helyét vagy mumifikálódott tetemét találták meg a keresőosztagok.
A probléma velejét az adja, hogy a japán társadalom családi rendszere néhány évtized alatt szétforgácsolódott. Fusza Furuját, egy 113 éves hölgyet hiába kerestek a megadott címén, ott nem találták, ráadásul egyetlen családtagja sem tudott arról, hová távozott a néni. Valaha Japánban nagycsaládok éltek, ezt később a kétgenerációs család váltotta, manapság viszont az egyedüllét teljesen elterjedt. A 43 ezer százévesnél idősebb japán közül nagyon sokan egyedül élnek, roszszabb esetben akár évek vagy évtizedek óta halottak. A hatóságok szeptember 28-án zárják le a vizsgálatot, majd hozzáfognak a 65 év fölötti japánok ellenőrzéséhez.