Ezrével morzsolódnak le a középiskolából a roma tanulók – mutat rá a lapunk birtokába került, még Hiller István korábbi oktatási miniszter megrendelésére készült, Az integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatás. A roma gyerekeknek már a továbbtanulási adatai is sokkal rosszabbak a többieknél: míg a nem roma diákoknak csupán 0,9 százaléka nem tanul tovább az általános iskola után, addig a cigány tanulók esetében ez az arány 5,5 százalék, vagyis csaknem hatszor akkora. Míg a 2008–2009-es tanévben a nem romák 71,8 százaléka tanult tovább szakközépiskolában vagy gimnáziumban, addig a romák esetében ez az arány csupán 26,8 százalék. Szakközépiskolába a roma diákok 19 százalékát vették fel, míg a nem romák 39 százalékát. Gimnáziumba a cigány gyerekeknek csupán 7,8 százaléka került be, míg a nem romáknak 32,7 százaléka, vagyis arányaiban több mint négyszeres a különbség. A cigány fiatalok több mint kétharmadának (67,6 százalék) az érettségit nem, csak szakmát adó szakiskolák jelentik a továbbtanulási lehetőséget. Ezzel szemben a nem romáknak csak 27,4 százaléka jelentkezett ilyen intézménybe. A kutatásból kiderül: az utóbbi hat év leszakadt rétegek felzárkóztatását középpontba helyező oktatáspolitikája ellenére nem csökkent, hanem nőtt a szakadék a romák és a nem romák középiskolai továbbtanulási aránya között. Míg a 2002–2003-as tanévben – Magyar Bálint oktatási miniszteri kinevezésekor – 41 százalékpontos volt a különbség a roma és a nem roma gyerekek középiskolai továbbtanulási aránya között, a milliárdokat felemésztő, a romák felzárkóztatása céljából erőltetett integrációs politika ellenére a 2008–2009-es tanévre a különbség 45 százalékpontra nőtt.
Az elmúlt években ugyan öt százalékponttal javult a cigány tanulók középiskolai mutatója, hiszen ma 26,8 százalékuk kerül szakközépiskolába vagy gimnáziumba a hat évvel korábbi 21,6 százalékkal szemben, a nem roma tanulók azonban ennél dinamikusabban fejlődtek. Esetükben az elmúlt hat évben 10 százalékponttal nőtt a középiskolában továbbtanulók aránya 62 százalékról 71,8 százalékra, vagyis az etnikai hovatartozás szerinti különbség az utóbbi években a remélt csökkenés helyett tovább nőtt. Még súlyosabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a roma tanulók középiskolai tömeges lemorzsolódását is. A felmérés készítői a vizsgált iskolák igazgatóinak becslése alapján készítettek adatsort a roma diákok lemorzsolódási arányairól.
A legkevesebben gimnáziumokból maradnak ki, arányuk kicsivel kevesebb a 10 százaléknál, ami összességében a roma tanulók majdnem 1 százalékát jelenti. A szakközépiskolát már a beiratkozott roma gyerekek 17 százaléka hagyja félbe, ez kicsit több mint az összes roma diák 3 százalékát adja. A szakiskolai adatok az igazán megdöbbentők: az iskolát a végzettség megszerzése nélkül abbahagyók aránya a romák esetében megközelíti a 30 százalékot. Tekintve, hogy a roma tanulóknak több mint kétharmada szakiskolába iratkozik be, ez a cigány tanulók húsz százalékát jelenti. Összességében azt mondhatjuk, hogy a roma tanulóknak nagyjából egynegyede nem szerez 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséget, és ezzel újratermeli a szülők generációjának társadalmi helyzetét. Ez azt jelenti, hogy bár arányaiban lényegesen több roma diák kezdi meg a középiskolát, mint egy évtizeddel ezelőtt, a szakmát vagy érettségit megszerzők aránya már messze nem mutat ilyen jó eredményt. A kutatók a lemorzsolódások vizsgálatakor hatalmas regionális aránytalanságokra bukkantak: az adatok szerint a Dunántúlon a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem roma tanulók jóval nagyobb arányban kerülnek be érettségit adó középiskolába, és kisebb arányban morzsolódnak le, mint a többi országrészben. A régión belül kiemelkedően kedvezők az eredmények a dél-dunántúli megyékben. Az adatokból úgy tűnik, hogy a Dél-Alföldön a legroszszabb a helyzet, ahol a szakiskolás roma tanulók 37,5 százaléka morzsolódik le, szemben a dunántúli 19,33 százalékkal. Közép-Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: ott a szakiskolás roma fiatalok 36,11 százaléka hullik ki a középiskolából, míg a szakközépiskolás roma diákok 23,33 százaléka nem szerzi meg az oklevelet a dunántúli 7,31 százalékos lemorzsolódási mutatójával szemben.
Emlékezetes: lapunk a múlt héten elsőként számolt be arról, hogy a Hiller István korábbi oktatási miniszter megrendelésére készített kutatás szerint Magyar Bálint és Hiller István minisztersége alatt nőtt a roma gyerekek iskolai szegregációja. Az utóbbi hat évben a vizsgált intézmények között 34 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma. A településszerkezet és az etnikai hovatartozás tekintetében aránytalan iskolafejlesztések tovább növelték a falusi iskolák gettósodását. Miközben a romákat nem vagy csekély számban oktató oktatási intézmények közül minden ötödiket bővítették az elmúlt két évben, addig a legmagasabb cigány arányú iskolák közül csak minden huszadikban történt ilyen jellegű fejlesztés.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
