Újabb javaslatok az alkotmányhoz?

Az eredeti tervek szerint hét munkacsoport megalakításával folytatja ma a július végén megkezdett munkát a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága. Információnk szerint – a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén zajló egyeztetések után – további elképzelések is a testület elé kerülhetnek.

Úgy tudjuk, hogy az alkotmányos alapértékekkel, az alapvető jogokkal és kötelességekkel, a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival, az igazságszolgáltatással és alkotmány- és jogvédelemmel, a helyi önkormányzatokkal, a közpénzügyekkel, és az összegzéssel foglalkozó munkacsoportok mellett a kormánypártok képviselői új javaslatokat is a testület elé vinnének. Információink szerint ezek végleges formáiról a Fidesz–KDNP képviselői a frakciószövetség szerdán kezdődő háromnapos, Tapolcára kihelyezett ülésén dönthetnek. A parlament eseti bizottságának mai ülésén mindenesetre létrehozzák a korábban felsorolt hét munkacsoportot, és megválasztják ezek tagjait. A július 20-i alakuló ülésen elfogadott menetrend alapján a bizottság szeptember 30-ig várja azokat a különböző hatalmi ágak képviselőitől és az alkotmányjog területéről, illetve a civil társadalmi szervezetektől érkező javaslatokat, amelyek alapján a hét munkacsoport október 20-ig előkészíti az egyes részkoncepciókat tartalmazó javaslatát. Ezeket a bizottság november 15-ig vitatja meg, majd az összegző munkacsoport november 30-ig kialakítja a teljes koncepció szövegét, amit a testület december 15-e után nyújt be az Országgyűlésnek.
A parlamenti bizottság mellett Orbán Viktor június elején Boross Pétert, Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Stumpf István volt kancelláriaminisztert (aki azóta távozott a testületből, miután az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta – a szerk.), Pozsgay Imre volt államminisztert, illetve Szájer József és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselőket kérte fel arra, hogy hozzák létre a kormányfő mellett működő előkészítő testületet. Úgy tudjuk, hogy a két testület között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak több kérdésben. Boross Péter volt kormányfő erről múlt héten lapunknak azt mondta, hogy „soha nem jön létre egy alkotmány, hogy százszázalékos egyetértés legyen körülötte, de végül biztos vagyok benne, hogy kompromiszszum születik majd a vitás kérdésekben”.