A csődtől féltik a vidéki főiskolákat

Az elkészült rendelettervezet szerint jövőre is utólag, a felvételi jelentkezések és pontszámok alapján osztaná fel az egyetemek között az államilag finanszírozott férőhelyeket az oktatásirányítás. Vagyis az ígéretekkel ellentétben a hallgatóhiánnyal küzdő vidéki főiskolák nem kapnának fix férőhelyeket – állítja Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.

2010. 10. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Habár Hoffmann Rózsa a nyáron több ízben beszélt arról, hogy a hallgatóhiánnyal küzdő vidéki főiskolák érdekében változtatni kell az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek elosztásán, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) birtokába került kormányrendelet-tervezet mégsem tervez ilyen módosítást.
– A 2011-ben felvehető államilag finanszírozott felsőoktatási létszámokról szóló kormányrendelet-tervezet szövege szerint jövőre is utólag, számítógépes rendszerrel határozzák meg, hogy melyik felsőoktatási intézménynek hány férőhely jut. A pontszámok és a jelentkezői létszámok alapján történő férőhelyelosztás a fővárosi, nagy egyetemeknek kedvez, s a vidéki főiskolákat sújtja, amelyeket, ha nem kapnak segítséget, csőd fenyeget – mondta lapunknak Kis Papp László, az FDSZ elnöke. Az érdekvédő értetlenül áll a történtek előtt. Közölte: korábban Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár is ígéretet tett az vizsgálatára. Kis Papp reméli, a kormány elé kerülő javaslat már tartalmazza a módosítást, egy vidéki főiskola csődje ugyanis az egész régió gazdasági növekedését megakaszthatja.
Az érdekvédő leszögezte: a rendelettervezet szerint jövőre is 56 ezer hallgató tanulmányait finanszírozná az állam, csakúgy, mint idén. Átcsoportosításokkal a természettudományos képzés keretszámait növelnék, mivel itt a legégetőbb a szakemberhiány. Az 56 ezer fős államilag finanszírozott keretszámmal egyetértenek, a természettudományos képzés kapcsán a férőhelyek további, 150 fős növelésére tettek javaslatot. Azt kérik a tárcától, a magánegyetemek és a főiskolák ne részesülhessenek az ingyenes férőhelyekből. Az érdekvédő szerint jelenleg évente körülbelül 2000 hallgatót képezhetnek az állam pénzén a magániskolák.
Lapunknak júliusban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt mondta: terveik szerint nem a jelentkezési létszám, hanem az oktatásirányítás dönti el, melyik egyetemre hány államilag finanszírozott hallgatót vesznek fel. Így a vidéki intézmények kiszámítható hallgatói létszámmal rendelkeznek majd. Az államtitkár akkor leszögezte, a jelenlegi rendszer tönkreteszi a hallgatói létszámhiánnyal küzdő kis vidéki főiskolákat, amelyek fennmaradása nemzetpolitikai kérdés. Az FDSZ azt is kéri a kormánytól, nyolc év után biztosítsa az oktatói igazolványokat a felsőoktatás oktatóinak. Az ingyenes könyvtárhasználatra, kedvezményes múzeumbelépésre, szakkönyvvásárlásra használható dokumentumot Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter vette el. Kezdeményezik azt is, hogy a jövő évi költségvetésben biztosítsanak forrást a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozók béremelésére, s állítsák vissza a 13. havi közalkalmazotti illetményt. Lapunk egy hete várja hiába a választ az oktatásért felelős államtitkárságtól a jövő évi felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatos kérdésekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.