A tornatanár kémiát oktat

A cigány többségű iskolák több mint tíz százalékában a tanárok egy részének nincs pedagógusdiplomája, az intézmények hetven százalékában pedig bizonyos tantárgyakat szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok tanítanak – derül ki a lapunk birtokába került kutatásból. Pedagógusdiploma nélkül főként idegen nyelvet és magyart, szakirányú végzettség nélkül éneket, informatikát és kémiát tanítanak.

Már szeptemberben sok az iskolakerülő. Két héttel az iskolakezdést követően már számos gyermeknek összegyűlt az ötven igazolatlan órája, így készpénz helyett természetben kapják meg a családi pótlékot. Az RTL Híradó információja szerint többek mellett Heves községben három ilyen diák is van, és egyre több megyében gyűlnek a szülői figyelmeztetések. A kormánypárt korábbi kezdeményezése alapján ha ötven órát meghaladja a hiányzások száma, akkor a helyi jegyző elrendeli a gyermek úgynevezett védelembe vételét – amelynek köszönhetően a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak rá –, továbbá azt, hogy a családi pótlék teljes összegét hat hónapon keresztül csak természetben kapják meg a szülők. A törvény értelmében így a tanulók szükségleteit felmérve tankönyveket, ruhát, cipőt vagy élelmiszert juttatnak a kicsiknek, végigkövetve, hogy valóban célba ér-e az állami támogatás. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága tegnap közleményben arra emlékeztetett, hogy a jegyzői gyámhatóságok és gyermekjóléti szolgálatok részére részletes módszertani útmutatót készített, amelyet a törvény hatálybalépésének napján megküldött a szociális és gyámhivataloknak. (MN)

---

Jelentős erőfeszítések. A strasbourgi Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi tanácsadó bizottsága immár harmadik „véleményét” adta ki jelentés formájában Magyarországról, amelyhez mellékelte a magyar kormánynak a korábbi jelentésekhez fűzött megjegyzéseit. A dokumentum szerint Magyarország az elmúlt években „jelentős erőfeszítéseket” tett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogi védelmének fokozására. A diszkrimináció elleni jogszabályok körét kiterjesztették, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek elleni diszkrimináció ellen fellépett. E pozitív fejlemények ellenére, „a romák diszkriminációba ütköznek és faji indítékú bűncselekmények áldozatai”, állítja a jelentés, amely hozzáteszi, rendőrök is rosszul bántak romákkal. Tekintettel a magyar társadalom egyes részeiben kialakuló intoleranciára – állítja a dokumentum – a bizottság felhívja a hatóságok figyelmét, hogy szorgalmazzák a kultúrák közti párbeszédet és lépjenek fel a türelmetlenség minden formája ellen, jelenjék az meg akár a médiában, akár politikusok beszédében. A bizottság sürgeti a rasszista és gyűlöletbeszéd elleni törvényi fellépést. (L. I.)

Az iskolák 8,4 százalékában a tanárok egy részének nincs pedagógus végzettsége. A helyzet a cigány többségű iskolákban a legrosszabb – derül ki a még Hiller István oktatási miniszter megbízásából készült, Az integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatási beszámolóból. A legtöbb osztályban idegen nyelvet tanított a gyerekeknek pedagógus végzettség nélküli munkaerő, de magyar nyelv és irodalmat, testnevelést, történelmet és informatikát is az átlagosnál gyakrabban oktattak diploma nélkül.
A felmérés rámutat: a tanárok végzettségét tekintve jelentősek a különbségek aszerint, hogy az intézménybe hány cigány tanuló jár. Azokban az iskolákban, ahová egyáltalán nem vagy nagyon csekély számban járnak romák, minden tanár rendelkezik pedagógusdiplomával. A 25-50 százalékos cigány tanulói aránnyal rendelkező oktatási intézmények 5 százalékában tanítanak tanári oklevél nélkül, míg az 50-75 százalékos arányt felmutató iskoláknak már 12,7 százalékában fordul elő ilyen. Azoknak az iskoláknak a kilenc százalékában tanítanak diploma nélkül, ahol a gyerekek több mint háromnegyede cigány.
A kutatók rámutattak: a legtöbb iskolában az elmúlt években valamelyest javult a helyzet a diploma nélkül tanítók tekintetében, de a problémát felszámolni egyedül a homogén magyar, illetve a 25 százaléknál alacsonyabb cigány tanulói aránnyal rendelkező iskolák esetében sikerült. Hat évvel ezelőtt még ezeknek az intézményeknek a 12,4 százalékában is tanítottak olyanok, akiknek nem volt pedagógus végzettsége. Ezzel szemben azokban az intézményekben, ahol a gyerekek 50-75 százaléka roma, az általános tendenciával ellentétben rosszabbodott a helyzet: míg 2004-ben az ilyen iskolák 11 százalékában tanított pedagógus végzettség nélküli munkaerő, addig mára ez 12,7 százalékra nőtt.
Ennél aggasztóbb a helyzet a szakirányú végzettség tekintetében. A vizsgált iskolák 61,8 százalékában bizonyos tantárgyakat olyan tanár tanít, akinek ugyan van pedagógusdiplomája, de nincs szakirányú végzettsége. Ilyen például, amikor szaktanár hiányában a testneveléstanár tartja a kémiaórát. Az utóbbi hat évben fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt még romlott is: 2004-ben még a vizsgált intézmények 57,9 százalékában tapasztaltak ilyet. Ebben a tekintetben is a cigány többségű iskolákban a legroszszabb a helyzet, ráadásul a szakadék tovább nőtt: míg a homogén magyar, illetve az ötven százaléknál alacsonyabb roma tanulói aránnyal rendelkező iskolákban valamelyest javult a helyzet (az ilyen intézmények 33,3, illetve ötven százalékában tanítanak bizonyos tantárgyakat szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok), addig a cigány többségű oktatási intézményekben tovább romlott az országos átlagnál már korábban is sokkal rosszabb mutató. Az 50-75 százalékos cigány tanulói aránnyal rendelkező intézmények 71 százalékában tanítanak egyes tárgyakat szakirányú végzettséggel nem rendelkező pedagógusok. Hat évvel ezelőtt ez az arány csak 63,8 százalék volt. A legtöbb esetben az énekórát tartja megfelelő szakirányú végzettséggel nem rendelkező tanár, de az informatika- és a kémiaórák esetében sem sokkal jobb a helyzet.
Lapunk korábban elsőként számolt be arról, hogy a kutatás szerint Magyar Bálint és Hiller István oktatási minisztersége alatt tovább erősödött a roma gyerekek iskolai szegregációja, mivel az elmúlt hat évben a vizsgált intézmények között 34 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma.

Romaügyi megbízott. Főpolgármesterré választása esetén roma ügyekért felelős megbízotti státust tervez létrehozni Tarlós István a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére – közölte a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjének sajtófőnöke. Szűcs Somlyó Mária elmondta: a megbízott hatáskörébe tartozna a fővárosi romák felzárkóztatását elősegítő fővárosi programok előkészítése, valamint a romákkal foglalkozó intézményekkel való szakmai kapcsolattartás. (MTI)