Az iskolakerülés szankcionálása mellett a jövőben a mulasztás okainak feltárására és a gyermekeket veszélyeztető körülmények megszüntetésére is nagyobb figyelmet kíván fordítani a kormány, és az iskolásokon kívül az óvodaköteles gyerekek esetében is kivizsgáltatja az igazolatlan hiányzás okait – derül ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elfogadás előtt álló rendelettervezetéből. Eszerint a jövőben az oktatási intézményeknek és a gyermekjóléti szolgálatoknak már tíz óra iskolai igazolatlan hiányzás után fel kell tárniuk a mulasztás okait, és az általuk készített intézkedési terv alapján meg kell próbálniuk megszüntetni a gyermeket veszélyeztető körülményeket. A családi pótlékot csak azután függesztik fel, ha az intézkedések ellenére tovább nő a gyermek igazolatlan hiányzása.
A rendelettervezet értelmében a szülőket már a legelső mulasztás esetén értesíteni kell arról, hogy a gyermek igazolatlanul maradt távol. Ha a gyermek kollégista, a kollégiumot is tájékoztatni kell. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a felhívás ellenére a diák ismételten igazolatlanul hiányzik, az iskolának a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulnia.
Új elem, hogy a rendeletmódosítás értelmében nemcsak az iskolások, hanem az óvodaköteles gyerekek hiányzásait is jelenteni kell. Ha az ötödik életévét betöltött gyermek egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál többet hiányzik igazolatlanul, az óvoda vezetője, illetve az iskola igazgatója értesíti az illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot a mulasztásról. A gyermekjóléti szolgálat az óvoda, illetve az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben feltárja a mulasztás okait, és meghatározza azokat a feladatokat, amelyekkel megszüntethető a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet. Harminc óra hiányzás esetén az iskolának ismét tájékoztatnia kell a gyermekjóléti szolgálatot, a hatóságnak pedig a szülőt. A kritikus ötven óra hiányzás elérése esetén az iskola dolga, hogy értesítse a jegyzőt, aki felfüggeszti az iskoláztatási támogatás – az eddigi családi pótlék – folyósítását.
Az eredeti jogszabály csak a tizedik óra igazolatlan mulasztás esetén írta elő a szülők értesítését. Új elem az intézkedési terv készítésének előírása is. A rendelet indoklása szerint erre azért van szükség, hogy feltárják a mulasztás okait, és előmozdítsák a tankötelesek iskolába járását. Az új jogszabály célja az is, hogy az iskola és a gyermekjóléti szolgálat intenzívebben működjön együtt, és a szülőket is vonják be a probléma megoldásába.
Lapunk szerette volna megtudni a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, hogy mi indokolta a módosításokat, illetve hogy az óvodakerülés esetében is felfüggeszthető-e a nevelési ellátás folyósítása, de lapzártánkig egyetlen illetékes sem volt elérhető.
Ismeretes: a súlyosan hátrányos helyzetű családok egy részének gyermekei alig vagy egyáltalán nem járnak iskolába. Bár a törvény minden gyermek számára előírja a tankötelezettséget, a szocialista kormányzat korábban mégsem tudta szankcionálni az iskolakerülést. Az Országgyűlés nyáron fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az iskolába járáshoz köti a gyermek után járó iskoláztatási támogatás kifizetését. Így most a családi pótlékot a tanköteles kor elérése előtt nevelési ellátásként, utána iskoláztatási támogatásként folyósítják. Ha egy gyerek 50 órát igazolatlanul hiányzik az iskolából, az illetékes jegyző elrendeli a támogatás folyósításának felfüggesztését, és a család fél évig egy fillért sem kap a támogatásból. A gyerek azonban természetbeni juttatás formájában hozzájut a szükséges dolgokhoz, a támogatás összegét ugyanis a jegyző egy családtámogatási folyószámlára utalja át. A felfüggesztés ideje alatt a kijelölt eseti gondnok felel azért, hogy a családi pótlék felhasználása a gyermek szükségletei szerint történjen.
origo.hu
Napi balfék: Nem jó, Petike, pedig mennyit gyakoroltunk együtt!
