Egyre több a roma magántanuló

Csupán a magántanulók 29 százaléka végzi el azt az általános iskolai osztályt, ahova beiratkozott, a diákok fele meg sem jelenik a vizsgán – derül ki az Oktatási Hivatal jelentéséből. Bár a magántanulói státust eredetileg a kiemelkedő tehetségű vagy élsportoló gyerekeknek találták ki, ma elsősorban a súlyos hátrányokkal küzdő tanulókat mentik fel szülői kérésre az iskolalátogatás alól. A roma tanulókat közel négyszer akkora arányban nyilvánítják magántanulóvá, mint a nem romákat.

Döbbenetes adatokról számol be az Oktatási Hivatal (OH) magántanulókról szóló jelentése. A hatóság a szülői kérésre magántanulóvá nyilvánított gyerekek eredményeit, létszámarányukat és a magántanulóvá nyilvánítás jogszerűségét ellenőrizte. A vizsgált iskolákban a szülői kérésre magántanulóvá nyilvánított gyerekeknek mindössze a 29 százaléka végezte el sikeresen azt az általános iskolai évfolyamot, amelyre járt. A diákok 18 százaléka nem ment át az év végi osztályozó vizsgán, a tanulók 53 százaléka pedig meg sem jelent azon. A szülők kérésére felmentett gyerekek elsöprő többsége hátrányokkal küzd: 48 százalékuk hátrányos helyzetű, 35 százalékuk pedig halmozottan hátrányos helyzetű (utóbbi a mélyszegénységnél annyival súlyosabb, hogy a gyerek szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek). A valamilyen képességzavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek aránya csupán tízszázalékos a magántanulók között.
A diákok többsége jóval alacsonyabb évfolyamra jár, mint ami az életkorának megfelelő lenne. A vizsgálat során találtak olyan 17 és 18 éves fiatalt is, aki most végezte az általános iskola első osztályát. Az ötödik osztályban – ahova alapesetben 11 évesek járnak – a magántanulók több mint 70 százaléka 15 éves, vagy annál idősebb volt. A vizsgált iskolákban a nyolcadikos magántanuló gyerekek több mint 30 százaléka 18 éves volt. Az OH megállapította, hogy a túlkoros, de még fiatalkorú tanulók jelentős része egy- vagy többgyermekes szülő, de nem élnek törvényes házasságban, ezért tankötelesek 18 éves koruk betöltéséig.
A hatóság ugyanakkor valamennyi intézményben jogszerűnek találta az iskolák magántanulóvá nyilvánítását, a vizsgált intézmények közül csupán egy iskolában nem állt rendelkezésre a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye, ami szükséges az eljáráshoz. Etnikai szempontból vizsgálták a gyerekek magántanulóvá nyilvánítását az Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatás készítői, akiket még Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter bízott meg a tanulmány elkészítésével. A lapunk birtokába került felmérésből kiderül, hogy 2004 és 2010 között, vagyis Magyar Bálint liberális és Hiller István szocialista oktatási minisztersége idején tovább nőtt a magántanulók aránya a romák között, miközben a nem roma tanulók egyre kisebb arányban élnek az iskolalátogatás alóli felmentés lehetőségével. Mára a roma tanulókat közel négyszer akkora arányban mentik fel az iskolalátogatás alól, mint a nem romákat. Míg 2004-ben a cigány diákok 1,4 százalékát nyilvánították magántanulóvá, ma 1,54 százalékukat mentik fel az iskolalátogatás alól. Ezzel szemben hat évvel ezelőtt a nem roma tanulóknak csupán 0,68 százaléka volt magántanuló, mára pedig ez a szám tovább csökkent, 0,4 százalékra.
Különösen megdöbbentő, hogy annak ellenére nőtt az elmúlt hat évben a roma gyerekek aránya az iskolalátogatás alól felmentést kérők között, hogy a baloldali oktatási kormányzatok szigorították a magántanulóvá nyilvánítás szabályait, és a roma gyerekek iskolai integrációját tartották az egyik legfontosabb célkitűzésüknek. Magyar Bálint akkori szabad demokrata oktatási miniszter 2004-ben azért kötötte a magántanulói státus jóváhagyását a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez, mert több iskolában jellemző volt, hogy az iskolák a saját osztályukban túlkoros, nehezen kezelhető, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat átsorolták magántanulónak. Az eljárást mindig a szülő kezdeményezte, de egyesek szerint ezt sok esetben az iskola nyomásgyakorlása kényszerítette ki, mert az intézmények ily módon akartak megszabadulni a különösen problémás gyerekektől. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a Magyar Bálint nevéhez fűződő szigorítás nem vezetett eredményre. Egyes szakemberek szerint az sem kizárt, hogy bizonyos esetekben maga a rosszul bevezetett oktatási integráció volt az oka annak, hogy a szülők a gyerek iskolai felmentését kérték, mivel a leszakadt roma tanulók egy részét frusztrálttá tette, hogy olyan tanulókkal kerültek egy osztályba, akik náluk sokkal jobban teljesítenek, miközben az ő felzárkóztatásukra nem jutott elég idő. Sokak szerint a magántanulóvá nyilvánítási eljárást tovább kellene szigorítani.
A hatályos jogszabály szerint a 18 éves korig tartó tankötelezettséget a diákok magántanulóként is teljesíthetik. Ha a gyermek szülei kérik, a tanulót fel kell menteni a kötelező tanórai foglalkozások alól. Ilyen esetekben a diákoknak általában év végén, osztályozó vizsga keretében kell számot adniuk tudásukról. Az alapvető problémát az jelenti, hogy bár a magántanulói státust eredetileg a kiemelkedő tehetségű, nagy elfoglaltsággal rendelkező, például élsportoló gyerekeknek, illetve bizonyos cselekvésekben erősen korlátozott, súlyos testi fogyatékossággal rendelkező tanulók számára találták ki, ma a szülői kérésre iskolalátogatás alól felmentett gyerekek többsége súlyos szociális hátrányokkal küzdő, erősen túlkoros fiatal, akik iskolába járás kötelezettsége nélkül szinte bizonyosan lemorzsolódnak, és még az általános iskolát sem végzik el.