Döbbenetes adatokról számol be az Oktatási Hivatal (OH) magántanulókról szóló jelentése. A hatóság a szülői kérésre magántanulóvá nyilvánított gyerekek eredményeit, létszámarányukat és a magántanulóvá nyilvánítás jogszerűségét ellenőrizte. A vizsgált iskolákban a szülői kérésre magántanulóvá nyilvánított gyerekeknek mindössze a 29 százaléka végezte el sikeresen azt az általános iskolai évfolyamot, amelyre járt. A diákok 18 százaléka nem ment át az év végi osztályozó vizsgán, a tanulók 53 százaléka pedig meg sem jelent azon. A szülők kérésére felmentett gyerekek elsöprő többsége hátrányokkal küzd: 48 százalékuk hátrányos helyzetű, 35 százalékuk pedig halmozottan hátrányos helyzetű (utóbbi a mélyszegénységnél annyival súlyosabb, hogy a gyerek szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek). A valamilyen képességzavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek aránya csupán tízszázalékos a magántanulók között.
A diákok többsége jóval alacsonyabb évfolyamra jár, mint ami az életkorának megfelelő lenne. A vizsgálat során találtak olyan 17 és 18 éves fiatalt is, aki most végezte az általános iskola első osztályát. Az ötödik osztályban – ahova alapesetben 11 évesek járnak – a magántanulók több mint 70 százaléka 15 éves, vagy annál idősebb volt. A vizsgált iskolákban a nyolcadikos magántanuló gyerekek több mint 30 százaléka 18 éves volt. Az OH megállapította, hogy a túlkoros, de még fiatalkorú tanulók jelentős része egy- vagy többgyermekes szülő, de nem élnek törvényes házasságban, ezért tankötelesek 18 éves koruk betöltéséig.
A hatóság ugyanakkor valamennyi intézményben jogszerűnek találta az iskolák magántanulóvá nyilvánítását, a vizsgált intézmények közül csupán egy iskolában nem állt rendelkezésre a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye, ami szükséges az eljáráshoz. Etnikai szempontból vizsgálták a gyerekek magántanulóvá nyilvánítását az Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatás készítői, akiket még Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter bízott meg a tanulmány elkészítésével. A lapunk birtokába került felmérésből kiderül, hogy 2004 és 2010 között, vagyis Magyar Bálint liberális és Hiller István szocialista oktatási minisztersége idején tovább nőtt a magántanulók aránya a romák között, miközben a nem roma tanulók egyre kisebb arányban élnek az iskolalátogatás alóli felmentés lehetőségével. Mára a roma tanulókat közel négyszer akkora arányban mentik fel az iskolalátogatás alól, mint a nem romákat. Míg 2004-ben a cigány diákok 1,4 százalékát nyilvánították magántanulóvá, ma 1,54 százalékukat mentik fel az iskolalátogatás alól. Ezzel szemben hat évvel ezelőtt a nem roma tanulóknak csupán 0,68 százaléka volt magántanuló, mára pedig ez a szám tovább csökkent, 0,4 százalékra.
Különösen megdöbbentő, hogy annak ellenére nőtt az elmúlt hat évben a roma gyerekek aránya az iskolalátogatás alól felmentést kérők között, hogy a baloldali oktatási kormányzatok szigorították a magántanulóvá nyilvánítás szabályait, és a roma gyerekek iskolai integrációját tartották az egyik legfontosabb célkitűzésüknek. Magyar Bálint akkori szabad demokrata oktatási miniszter 2004-ben azért kötötte a magántanulói státus jóváhagyását a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez, mert több iskolában jellemző volt, hogy az iskolák a saját osztályukban túlkoros, nehezen kezelhető, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat átsorolták magántanulónak. Az eljárást mindig a szülő kezdeményezte, de egyesek szerint ezt sok esetben az iskola nyomásgyakorlása kényszerítette ki, mert az intézmények ily módon akartak megszabadulni a különösen problémás gyerekektől. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a Magyar Bálint nevéhez fűződő szigorítás nem vezetett eredményre. Egyes szakemberek szerint az sem kizárt, hogy bizonyos esetekben maga a rosszul bevezetett oktatási integráció volt az oka annak, hogy a szülők a gyerek iskolai felmentését kérték, mivel a leszakadt roma tanulók egy részét frusztrálttá tette, hogy olyan tanulókkal kerültek egy osztályba, akik náluk sokkal jobban teljesítenek, miközben az ő felzárkóztatásukra nem jutott elég idő. Sokak szerint a magántanulóvá nyilvánítási eljárást tovább kellene szigorítani.
A hatályos jogszabály szerint a 18 éves korig tartó tankötelezettséget a diákok magántanulóként is teljesíthetik. Ha a gyermek szülei kérik, a tanulót fel kell menteni a kötelező tanórai foglalkozások alól. Ilyen esetekben a diákoknak általában év végén, osztályozó vizsga keretében kell számot adniuk tudásukról. Az alapvető problémát az jelenti, hogy bár a magántanulói státust eredetileg a kiemelkedő tehetségű, nagy elfoglaltsággal rendelkező, például élsportoló gyerekeknek, illetve bizonyos cselekvésekben erősen korlátozott, súlyos testi fogyatékossággal rendelkező tanulók számára találták ki, ma a szülői kérésre iskolalátogatás alól felmentett gyerekek többsége súlyos szociális hátrányokkal küzdő, erősen túlkoros fiatal, akik iskolába járás kötelezettsége nélkül szinte bizonyosan lemorzsolódnak, és még az általános iskolát sem végzik el.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
