Utolsó kiállítása most is látható, október végéig a soproni Lábasházban mutatják be műveit. És nemcsak a régieket, hanem újakat is, hiszen alig néhány hónappal századik születésnapja (december 30.) előtt is dolgozott. Az elmúlt hónapok fontos eseménye volt, hogy Budakalászon fölavatták Klebelsberg Kunót ábrázoló mellszobrát, amelynek első példányát Lezsák Sándor rendelte meg a lakiteleki népfőiskola számára, a másodikat pedig Pesthidegkúton állították fel a magyar kultúra, oktatásügy kiemelkedő jelentőségű képviselőjéről elnevezett Kultúrkúria kertjében. Sok szobra áll köztereken, például Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1989. évi agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülő alakja.
A Klebelsberg-mellszobor mégis kiemelkedő jelentőségű volt Búza Barna számára, aki nem mellesleg számos síremléket, kisplasztikát, több mint száz érmet is alkotott. Nemcsak a magyar művelődés egésze, de saját személyes sorsa formálódásában is meghatározó szerepe volt Klebelsbergnek. Ő ugyanis nemcsak hogy engedélyezte, hogy a fiatalember, akit nagyapja utódjaként képzelt el a sarkadi kalaposműhely élén, még 18. születésnapja előtt, érettségi nélkül megkezdje tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, de később is figyelemmel kísérte a sorsát, halálos ágyán pedig meghagyta a feleségének, hogy törődjön vele.
A bizalmat művekkel hálálta meg. Minden díjat megnyert, amit csak lehetett, hamarosan elnyerte a római ösztöndíjat is. Azután azonban a szenvedés évei jöttek, a nyilasok munkaszolgálatra küldték, a kommunisták elvették a műtermét. Szobrász kollégáinak, barátainak bizalma segítette vissza a pályára. No meg az, hogy szükség volt tapasztalataira a Művészeti Alap megszervezéséhez, különböző vállalatainak kialakításához. Szobrászként is egyre több munkát kapott, de a nehéz időkben mindig sokat segítettek az egyházi megrendelések. A székesfehérvári Prohászka-bazilikában áll a Jó Pásztor főoltárszobor, 1954-ben készült a püspöki bazilika, illetve a sümegi ferences rendi kegytemplom keresztútja. Akkoriban kezdett el foglalkozni a porcelánnal is, ami nem tartozik a szobrászat tradicionális anyagai közé. Herenden készítette azt a Pietát, amelyet később a világ számos helyén kiállítottak. Az egyik példány ma is a műtermében látható, egy másikat Mádl Ferenc köztársasági elnök ajándékba vitte el II. János Pál pápának. Életnagyságú szobrot készített az egyik korábbi pápáról, VI. Pálról is, egykori teológus évfolyamtársa, Klempa Sándor veszprémi püspök megrendelésére, pappá szentelésük ötvenedik évfordulóján. Válaszul később pápai áldást kapott és a kis vatikáni aranyérmet. Sokszor támadták ezekért a művekért, de amikor legjobban támadták, megnyert egy kazincbarcikai emlékműpályázatot, így kaphatott megbízásokat a világi témájú köztéri szobrászatban is. Az is Búza Barna feledhetetlen tulajdonságai közé tartozott, hogy megpróbáltatásairól és sikereiről, a művészeti és politikai élet ellentmondásairól, kortársai és saját maga emberi gyengeségeiről mérhetetlen bölcsességgel, humorral és megértéssel volt képes beszélni.
origo.hu
A nemzet lánya a történész szemével
