Vizsgálatot folytatott az Oktatási Hivatal (OH) a több intézményegységből álló iskolákban arról, hogy betartják-e az egyenlő bánásmód követelményét. Felmérték, hogy azonos minőségű oktatási szolgáltatásokban részesülnek-e az iskolák székhelyén tanuló gyerekek a korábban általában kisebb, önálló oktatási intézményként működő tagintézmények diákjaival. Az OH nyolc intézmény esetében állapította meg a jogszabályok megsértését, és 12 iskola esetében mutatta ki tanulók csoportba sorolásánál a jogellenes elkülönítést.
Az eredmények szerint a székhelyeken tanuló diákok sokkal nagyobb arányban részesülnek emelt szintű oktatásban, mint tagiskolába járó társaik. A székhelyiskolák tanulóinak 17 százaléka vesz részt az átlagosnál magasabb óraszámú, emelt szintű képzésben, míg a tagiskolák tanulóinak csupán hét százaléka részesül ilyenben. Tantárgyi orientációban – egy-egy tárgy magasabb óraszámú oktatása – részesül a székhelyiskolák diákjainak kilenc, a tagiskolák tanulóinak csupán öt százaléka.
A gyerekek egyéni fejlesztésére fordított idő sem a székhely-, sem a tagintézmények esetében nem éri el a jogszabályban meghatározott időkeretet, de az előbbiekben lényegesen jobb a helyzet. A székhelyeken az előírt időkeret 72 százalékát, míg a tagintézményekben mindössze 60 százalékát fordítják egyéni fejlesztésre. A tanórán kívüli foglalkozások – vagyis a tantárgyi szakkörök, sport- és művészeti foglalkozások, könyvtári órák – időtartama sem éri el a jogszabályban meghatározott időkeretet egyik iskolatípusban sem, de a székhelyeknél ebben az esetben is sokkal kedvezőbb a gyerekek helyzete. A székhelyeken a jogszabályban a tanórán kívüli foglalkozásokra előírt óraszám 87 százalékát, a tagiskolákban csupán 70 százalékát tartják meg a valóságban. Az egész napos nevelés iskolaotthonos formáját a tagiskolákban lényegesen kevesebb helyen biztosították, mint a székhelyeken.
A felső tagozatos tanulók felkészülését segítő tanulószobai foglalkozások tekintetében is óriási a különbség a két intézménytípus között: a vizsgált iskolák székhelyeinek 56,5 százalékában, míg a tagiskoláknak csupán 27,63 százalékában volt ilyen foglalkozás. Az OH szerint ez az arány – tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy számára – nincs összhangban a pedagógiai szükségletekkel. A mindennapos testnevelést a székhelyiskolák közel 70 százaléka, míg a tagiskolák 54 százaléka biztosítja. A tárgyi feltételek közül leginkább a tornaterem hiánya jelent gondot, ez általában a kisebb tagiskolákban okoz problémát. Az OH megállapította azt is, hogy a hátrányokkal küzdő gyerekek aránya jóval nagyobb a tagiskolákban. A székhelyeken az összes diák 17 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), a tagiskolákban ez a szám 22 százalék. A hátrányos helyzetűek (HH) aránya a székhelyeken 38 százalék, míg a tagiskolákban 49 százalékos. A HHH-sok állapota annyival súlyosabb a HH-soknál, hogy nemcsak mélyszegények, de szüleik legfeljebb általános iskolát végeztek.
Az OH az ellenőrzés során öszszesen 46 önálló intézményt és a hozzájuk kapcsolódó 76 tagiskolát vizsgálta, vagyis összesen 122 feladatellátási helyen végzett ellenőrzést. Emlékezetes: a Hiller István vezette baloldali oktatási kormányzat korábban úgy alakította át az oktatási intézmények finanszírozását, hogy azzal a kisebb, főként falusi iskolákat öszszevonásra, társulásra kényszerítse. Az összevonásokkal sokat spórolt a baloldali kormány, az adatok azonban azt mutatják, hogy a korábban önálló intézményként működő falusi iskolák tagiskolává olvasztása nem járt együtt az ígért korszerűsítéssel.
origo.hu
Így szurkálta össze a kamera előtt a barátnőjét egy budapesti férfi - videó
