Felnőttekkel töltenék fel a szakiskolákat

A felnőttképzésben is a sereghajtók között szerepelünk az európai unió rangsorában – derül ki az Eurostat felméréséből. Különösen aggasztó, hogy folyamatosan nő a hátrányunk, képzettség nélkül pedig búcsút inthetünk a nemzetközi versenyképességnek. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint ellenőrizetlen tanfolyamok helyett a tanulóhiánynyal küzdő szakiskoláknak kellene folytatniuk a felnőttképzést.

2010. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folyamatosan nő a szakadék a felnőttképzés terén Magyarország és az Európai Unió többi országa között – derül ki az Eurostat felméréséből. A Világgazdaság által közzétett felmérés szerint tavaly a 25 év feletti magyar lakosság mindössze 2,7 százaléka vett részt valamilyen képzésben, ez alig több mint negyede az uniós átlagnak, ahol a felnőttek 9,5 százaléka vett részt valamilyen képzésben. Ausztriában 13,8 százalék, Csehországban 6,8 százalék ez az arány. Különösen aggasztó, hogy Magyarországon az elmúlt hat évben folyamatosan romlott a helyzet, miközben Európában javuló tendencia figyelhető meg. 2003-ban még a 25 év feletti magyarok 4,5 százaléka vett részt felnőttképzésben, az uniós átlag pedig 8,5 százalék volt, vagyis a hét évvel ezelőtti kétszeres különbség mára közel négyszeresre duzzadt.
A munkaerő képzettsége alapvető versenyképességi tényező, ezért az új kormány célja, hogy javítson az arányokon. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke lapunknak kijelentette: az egyik alapvető problémát a felnőttképzés ellenőrizetlen, átláthatatlan rendszere okozza, a képzések ugyanis sokszor kétes értékű tanfolyamokon zajlanak. Az egykori oktatási miniszter leszögezte: az jelentene megoldást, ha a jövőben a kft.-k tanfolyamai helyett csak iskolarendszerű képzések keretében folyhatna felnőttképzés. A kurzusoknak a felesleges kapacitással rendelkező szakiskolák adhatnának helyet. Emlékeztetett: ma a szakképző intézmények férőhelyeinek egyharmada üres, tehát bőven lenne hely a felnőttek számára is. Fontos a munkaügyi központok felnőttképzési stratégiájának szigorúbb ellenőrzése is. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a központok az állástalanokkal több felnőttképzési tanfolyamot is elvégeztettek, ám olyan tanfolyamokra iskolázták be őket, amelyekkel továbbra sem tudtak elhelyezkedni.
Pokorni leszögezte: a kormánypártokon belül is megosztottság van a szakképzés átalakítását illetően. A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság a lerövidített szakképzés bevezetését tervezi a lemorzsolódás csökkentése érdekében, ennek főszabályként való alkalmazása azonban nem lenne kifizetődő. Pokorni úgy látja, az lenne a megoldás, ha a fiatalok szélesebb alapozó képzésben vennének részt, amelyre később felnőttképzés keretében rövid idő alatt hat-nyolc szakképesítést is meg lehetne szerezni annak függvényében, hogy az adott régióban milyen szakember kell. A politikus a rövidített szakképzés lehetőségét azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak az esetében tartaná meg, akik a másik rendszerben nem tudnának érvényesülni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.