Folyamatosan nő a szakadék a felnőttképzés terén Magyarország és az Európai Unió többi országa között – derül ki az Eurostat felméréséből. A Világgazdaság által közzétett felmérés szerint tavaly a 25 év feletti magyar lakosság mindössze 2,7 százaléka vett részt valamilyen képzésben, ez alig több mint negyede az uniós átlagnak, ahol a felnőttek 9,5 százaléka vett részt valamilyen képzésben. Ausztriában 13,8 százalék, Csehországban 6,8 százalék ez az arány. Különösen aggasztó, hogy Magyarországon az elmúlt hat évben folyamatosan romlott a helyzet, miközben Európában javuló tendencia figyelhető meg. 2003-ban még a 25 év feletti magyarok 4,5 százaléka vett részt felnőttképzésben, az uniós átlag pedig 8,5 százalék volt, vagyis a hét évvel ezelőtti kétszeres különbség mára közel négyszeresre duzzadt.
A munkaerő képzettsége alapvető versenyképességi tényező, ezért az új kormány célja, hogy javítson az arányokon. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke lapunknak kijelentette: az egyik alapvető problémát a felnőttképzés ellenőrizetlen, átláthatatlan rendszere okozza, a képzések ugyanis sokszor kétes értékű tanfolyamokon zajlanak. Az egykori oktatási miniszter leszögezte: az jelentene megoldást, ha a jövőben a kft.-k tanfolyamai helyett csak iskolarendszerű képzések keretében folyhatna felnőttképzés. A kurzusoknak a felesleges kapacitással rendelkező szakiskolák adhatnának helyet. Emlékeztetett: ma a szakképző intézmények férőhelyeinek egyharmada üres, tehát bőven lenne hely a felnőttek számára is. Fontos a munkaügyi központok felnőttképzési stratégiájának szigorúbb ellenőrzése is. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a központok az állástalanokkal több felnőttképzési tanfolyamot is elvégeztettek, ám olyan tanfolyamokra iskolázták be őket, amelyekkel továbbra sem tudtak elhelyezkedni.
Pokorni leszögezte: a kormánypártokon belül is megosztottság van a szakképzés átalakítását illetően. A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság a lerövidített szakképzés bevezetését tervezi a lemorzsolódás csökkentése érdekében, ennek főszabályként való alkalmazása azonban nem lenne kifizetődő. Pokorni úgy látja, az lenne a megoldás, ha a fiatalok szélesebb alapozó képzésben vennének részt, amelyre később felnőttképzés keretében rövid idő alatt hat-nyolc szakképesítést is meg lehetne szerezni annak függvényében, hogy az adott régióban milyen szakember kell. A politikus a rövidített szakképzés lehetőségét azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak az esetében tartaná meg, akik a másik rendszerben nem tudnának érvényesülni.
Felnőttekkel töltenék fel a szakiskolákat
A felnőttképzésben is a sereghajtók között szerepelünk az európai unió rangsorában – derül ki az Eurostat felméréséből. Különösen aggasztó, hogy folyamatosan nő a hátrányunk, képzettség nélkül pedig búcsút inthetünk a nemzetközi versenyképességnek. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint ellenőrizetlen tanfolyamok helyett a tanulóhiánynyal küzdő szakiskoláknak kellene folytatniuk a felnőttképzést.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!