Iskolából terror háza

Egyre több panasz érkezik az oktatási ombudsmanhoz amiatt, hogy a kezelhetetlen diákok terrorizálják osztálytársaikat, megfélemlítik és megalázzák tanáraikat. Olyan iskola is van, ahol a problémás tanulók védelmi pénzt szednek gyengébb diáktársaiktól. Vannak, akik bedrogozva vagy késekkel felszerelkezve járnak iskolába – derül ki az oktatási ombudsman beszámolójából. Egyes igazgatók térfigyelő kamerákkal, biztonsági őrökkel, csomagátvizsgálással védekeznének, ám ezek nagy részének használata jogszerűtlen.

2010. 10. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg az egyre növekvő agresszió veti fel a legsúlyosabb kérdéseket az iskola világában – állapítja meg a tavalyi iskolai jogsértéseket és panaszokat összegző, most nyilvánosságra hozott beszámolójában az oktatási jogok biztosa.
Az iskolavezetők, pedagógusok, diákok és szülők megdöbbentő panaszokkal fordultak a biztoshoz. Egy diák például azért kérte az ombudsman segítségét, mert szerinte iskolája a terror házává vált. Néhány problémás tanuló folyamatosan fenyegeti, zsarolja a többieket, egyesektől védelmi pénzt követelnek, másoktól elveszik értéktárgyaikat. Gyakran provokálnak verekedést, sőt az is előfordul, hogy más osztályok termeibe óra közben bemennek, és megzavarják a tanítást. A diák szerint a többieket terrorizáló tanulókkal szemben a tanárok is tehetetlenek, ezért egyre több diák jár rettegve az iskolába.
Az ombudsmant megkereső iskolaigazgatók általában az iránt érdeklődnek, milyen érdemi intézkedéseket tehetnek, ha a kezelhetetlen gyerek megfékezésében a pedagógiai eszközök már nem használnak. Egy tanár az iskolavezetés tanácsára kereste meg a hivatalt. Arról számolt be, hogy az iskolájukba több magatartási problémával küzdő gyerek jár, akik megfélemlítik, fenyegetik társaikat. A problémás diákok a tanárt is rendszeresen megalázzák, trágár szavakkal szidalmazzák.
Egy másik iskola igazgatója azért kérte az oktatási ombudsman segítségét, mert egy tanuló a sorozatos fegyelmi büntetések ellenére is bántalmazta társait, egy alkalommal például meggyújtotta egy másik diák haját. Az újabb fegyelmi eljárás lefolytatása előtt az intézményvezető arról érdeklődött, milyen szankcionálási lehetősége van a kezelhetetlen tanulóval szemben, akinek diáktársai félve járnak iskolába. A többiek szülei aggódnak, hogy gyermekeik nincsenek biztonságban, és a pedagógusok is az iskolavezetés határozottabb fellépését sürgetik. Egy másik iskola igazgatója arról számolt be, hogy a tanulók már a tanáraikat sem kímélik: az osztály előtt trágár szavakkal illetik, megdobálják őket. Az egyik kezelhetetlen csoport egyik tagja ráadásul mellkason szúrta egyik diáktársát. Egy szülő azért fordult az ombudsmanhoz, mert lányát az iskolában néhány társnője bevonszolta a mosdóba, majd a bezárt ajtó mögött a földre teperték és ütni kezdték. Mindezt mobiltelefonnal felvették, és feltették az internetre.
Az erőszak megakadályozására vannak ötletek, azok azonban nem minden esetben jogszerűek. Egy iskola igazgatóhelyettese például azt kérdezte a biztostól, hogy az iskolában van-e lehetőségük térfigyelő kamerák, beléptetőrendszer, illetve biztonságiőr-szolgálat bevezetésére. A pedagógus szerint erre azért lenne szükség, mert a diákok többször jelezték, hogy egyes társaik késekkel járnak iskolába, jelen van az alkohol- és drogfogyasztás, és a megerősített portaszolgálat ellenére is bejutnak idegenek az iskolába.
Aáry-Tamás Lajos szerint a pedagógusok sokszor tanácstalannak érzik magukat, hiszen mind az intézményvezetés az iskolában előforduló erőszak kezelését illetően, mind a szülők oldaláról jelentkező elvárás szerint ők azok, akiknek kulcsszerepük lenne a probléma kezelésében, ehhez azonban szerintük nincsenek kellő eszközeik.
– Az iskola első körben élhet a fegyelmező eszközökkel, ilyen az írásbeli figyelmeztetés, az intő és a rovó. Indíthat fegyelmi eljárást is. Ennek következménye többféle lehet – mondta érdeklődésünkre Aáry-Tamás Lajos. Hozzátette: a többieket bántalmazó gyerek kaphat szigorú megrovást, vagy csökkenthetik, illetve teljes egészében elvonhatják juttatásait, kedvezményeit (például ösztöndíj, ingyenes kirándulás lehetősége). A tanköteles tanulóval szemben kiszabható legsúlyosabb büntetés a másik iskolába történő áthelyezés, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a gyereket „eltanácsoló” intézmény talál a diáknak egy befogadó intézményt, amely nyilatkozatban garantálja, hogy átveszi a gyereket. Ha a diák betöltötte a 18. életévét, vagy már nem tanköteles, akkor az intézmény büntetésként eltilthatja a tanév folytatásától, vagy – legsúlyosabb esetben – kizárhatja a brutális tanulót az iskolából.
Az oktatási jogok biztosa lapunknak kijelentette: az alkohol- és drogszonda diákokkal szembeni alkalmazása jogszerűtlen, ahogy a gyerekek csomagjainak átvizsgálása is. Nem szabálytalan ugyanakkor az esetleges szúró- és vágóeszközök kiszűrésére a fémdetektoros kapuk alkalmazása. Már van olyan intézmény, ahol használnak ilyet. Aáry-Tamás Lajos szerint térfigyelő kamerákat sem alkalmazhatnak az iskolákban, a képek rögzítése ugyanis személyes adatnak minősül, ezek kezelése pedig csak az összes lehetséges szereplő beleegyezésével (tanár, diák, szülő, rokon, egyéb ismerős) lenne szabályos, melyek beszerzésére legtöbbször nincs mód. Arra viszont van lehetőség, hogy az iskola bejáratánál elhelyezzenek egy kamerát, amely nem rögzíti a képet, csupán kivetíti egy monitorra, így a személyes megfigyelés lehetőségét nyújtja. Ha bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az iskola a rendőrséghez fordulhat.
Aáry-Tamás hangsúlyozta: pusztán pedagógiai eszközökkel, az iskola keretei között nem lehet sikeresen küzdeni az agreszszió ellen, de a pedagógusoknak, intézményvezetőknek meg kell találniuk azokat, akik segítséget nyújthatnak a gyerekeknek. Az iskola a szülő beleegyezésével fordulhat segítségért a – főként magatartás-zavaros gyerekekkel foglalkozó – nevelési tanácsadóhoz, a zavarokat diagnosztizáló szakértői bizottsághoz. Ha a szülő nem működik együtt, a jegyzőt kell értesíteni, aki kötelezheti őt a részvételre. Fel kell venni a kapcsolatot mindenkivel, aki ismeri a családot, így a gyerekorvossal, a gyermekvédelmi felelőssel is, hiszen így derülhet ki, mi állhat a deviáns viselkedés hátterében.
– Úgy kell kezelnünk az agresszív gyerekek problémáját, hogy akkor is tiszta legyen a lelkiismeretünk, ha a fiatal mégis börtönbe kerül – szögezte le az ombudsman. Aáry-Tamás Lajos tavaly 703 állásfoglalást, tájékoztatást fogalmazott meg, 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított. A panaszok 55 százaléka a közoktatás területéről érkezett, 38 százalékát a felsőoktatás, három százalékát a szakképzés szereplői nyújtották be. A fennmaradó hányad szülői szervezetek, diákönkormányzatok beadványa volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.