Az erkölcsi győzelem mellett anyagi elégtételt is kap a nyilvánosan meghurcolt jászladányi iskola. Kamatokkal együtt csaknem harmincmillió forintos kártérítést ítélt meg a jászladányi Antal Mihály Általános Iskolát működtető alapítványnak első fokon a Fővárosi Bíróság. Az idén májusban hozott, ám eddig nagy nyilvánosságot nem kapó ítélet szerint súlyos kár érte az iskolát azzal, hogy 2002-ben nem kezdhette meg a tanévet, mert Magyar Bálint akkori oktatási miniszter a roma gyerekek jogellenes elkülönítésére hivatkozva megtagadta a működéshez szükséges oktatási azonosító kiadását. Az intézmény így elesett a gyerekek után a teljes tanévre járó normatívától. Az egyéves kényszerszünet ráadásul még éveken keresztül sújtotta az intézmény költségvetését, hiszen a bezárás miatt sokan elvitték a gyereküket másik iskolába, és a 2003. őszi tanévkezdésre már nem hozták őket vissza Jászladányba.
– A bíróság 2005-ig ítélte meg felmenő rendszerben a bezárás miatt elvesztett gyerekek után járó elmaradt támogatást. A döntésnek örülünk, ugyanakkor vitatjuk, hogy miért csak négy évet vettek figyelembe a veszteség számításánál. Egy első osztályos gyerek, aki 2002-ben nem kezdhette meg nálunk a tanulmányait, csak most lenne nyolcadikos – jelentette ki lapunknak Dankó István, Jászladány polgármestere. A település elöljárója kijelentette: az ítélet ellen fellebbeztek a kártérítés összegének növelését kérve. Az iskolát működtető alapítvány 30 millió forint és kamatai megítélését kéri a másodfokon eljáró bíróságtól. A polgármester szerint még az idén megszülethet a jogerős ítélet az ügyben. Dankó leszögezte: a megítélt kártérítést az alapítványi iskola fejlesztésére, illetve szakkörök működtetésére fordítják majd. A polgármester elmondása szerint a kártérítési perben eljáró bíró ítéletét a Legfelsőbb Bíróság 2004-ben közigazgatási perben meghozott ítéletére alapozta, amelyben kimondták: törvényt sértett Magyar Bálint oktatási miniszter, amikor megtagadta a jászladányi alapítványi iskolától a minisztériumi azonosító kiadását.
A botrány még 2002-ben robbant ki, amikor Dankó István polgármester javaslatára a helyi önkormányzat bérbe adta egy szülők által létrehozott alapítványnak a helyi általános iskola egyik felét. Az iskolaépület egyik részében továbbra is az önkormányzati iskola működött, míg az ingatlan másik részében az alapítvány fizetős magániskolát hozott létre. Az oda beiratkozóknak tandíjat kell fizetniük, havonta négyezer forintot.
Az alapítványi iskola létrehozása után a jászladányi polgármester támadások kereszttüzébe került. Elsőként az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint (SZDSZ) lépett fel ellene. A tárcavezető nem adta meg az intézménynek a működéshez szükséges oktatási azonosító számot, és az ezzel együtt járó állami támogatást is visszatartotta, így a magániskola a 2002/2003-as tanévben működésképtelen volt. Magyar a szegregációval indokolta a szankciókat. Kijelentette: az alapítványi iskola azért szed tandíjat, mert azt a romák nem tudják megfizetni, így ők kénytelenek a régi intézményben maradni.
Az iskola erkölcsi győzelmet is aratott. A Debreceni Ítélőtábla kimondta, az intézmény nem szegregálja a roma gyerekeket. Az érvelés szerint nem történt jogellenes elkülönítés, hiszen nem lehet összehasonlítani az önkormányzati intézményt egy fizetős magániskolával. Utóbbiba csak azokat kell felvenni, akik hajlandók tandíjat fizetni.
origo.hu
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst
