Trianoni emléknap. Lapzártánk után döntött az Országgyűlés a Magyarság Házáról, a határon túli iskolai osztálykirándulásról és Trianon napjának iskolai emléknappá nyilvánításáról szóló, Pokorni Zoltán, Kövér László és Révész Máriusz fideszes politikusok által benyújtott határozati javaslatról. Az előterjesztésben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy még ebben az évben készítse elő az iskolai emléknap bevezetését a trianoni békediktátum évfordulójára, 2012. december 31-ig hozza létre a Magyarság Házát, és tegyen javaslatot arra, hogy minden magyar gyerek legalább egyszer jusson el államilag támogatott osztálykiránduláson elszakított magyar területre. Az iskolai emléknap az általános iskolák felső tagozatait és a középiskolákat érintené. A kirándulásokat 2013-ig pályázati formában támogatnák, később pedig normatív formában finanszírozná az állam.
Elkeserítő helyzetbe került Aáry- Tamás Lajos, a diákok jogait védő ombudsman – tudta meg lapunk. Az oktatási biztos a napokban elkészítette az előző évben feltárt jogsértésekről és az általa kezdeményezett intézkedésekről szóló beszámolóját, ám azt nem tudja bemutatni a nyilvánosságnak, mert a hivatalnak annyi pénze sincs, hogy sajtótájékoztatót szervezzen.
– 2000-ben, a hivatal létrejöttének első teljes évében negyvenmillió forint volt a szakmai költségvetésünk. Az idén a Bajnai-kormány 1,3 millió forintot irányzott elő erre a célra, amelyből képtelenség működtetni a hivatalt – mutatott rá a probléma okaira Aáry-Tamás Lajos. Hozzátette: Hiller István volt szocialista oktatási miniszter már látta a teljes anyagi ellehetetlenülés jeleit, ezért év közben hárommillió forintra kipótolta az idei büdzsét, ez az összeg még mindig csupán a tíz évvel ezelőtti költségvetés 8 százaléka, ami csak ideig-óráig volt elég.
*
Csak összehasonlításképpen: a négy országgyűlési biztos – az adatvédelmi biztos, valamint a nemzeti és etnikai jogok, az állampolgári jogok és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa – munkájára összesen 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Aáry-Tamás Lajos szerint mára annyira kiürült a kassza, hogy legfeljebb az irodájában ülve várhatja a diákok, szülők megkereséseit, arra ugyanis már nem telik, hogy vidékre utazzon, és panasznapokat tartson, pedig ez alapvető feladata lenne. Az ombudsman internetes honlapjának működése is veszélybe került: a weblapot működtető szakember fél éve ingyen dolgozik, ez az állapot azonban sokáig már nem tartható fenn. A biztos leszögezte: a honlap működése létfontosságú lenne, hiszen az oktatás szereplői közül a legtöbben innen tájékozódnak a feltárt jogsértésekről és a kezdeményezésekről. Ezt bizonyítja az is, hogy nyolc éve az oktatási jogok biztosának honlapja az ötödik leglátogatottabb közigazgatási honlap évi jóval több mint kétmillió kattintással.
Az oktatási jogok biztosa korábban minden iskolának eljuttatta a beszámolóját, és Braille-nyelven (a vakok számára készített speciális írásmód) is elkészítette azt, az idén azonban egyiket sem tudja fedezni a költségvetésből. Ebben az évben mindössze ezer példány kinyomtatására volt pénz, a vakoknak pedig nem készült verzió, pedig sok esetben látássérültek az iskolai jogsértések áldozatai.
Az ombudsman már egyeztetett a jövő évi költségvetésről Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral és Jávor András közigazgatási államtitkárral, akik szintén rendkívül méltatlannak tartják a biztos idei költségvetésének mértékét, és ígéretet tettek arra, hogy mindent megtesznek a jövő évi támogatás növeléséért.
– A Nemzeti Erőforrás Minisztériumában én dolgozom a legkisebb apparátussal, mindössze hét munkatársam van. Több alkalmazottra nincs szükség, csak a forrás növelését szeretnénk elérni. Ha jövőre ötmillió forintos szakmai költségvetésünk lenne, akkor szerény körülmények között ugyan, de professzionális munkát tudnánk végezni – jelentette ki az ombudsman.
Ha Aáry-Tamás Lajos jövőre nem kap pluszforrást, veszélybe kerülhet a fogyatékkal élő gyermekek oktatási problémáival kapcsolatos ombudsmani vizsgálat lefolytatása is, amelynek előkészületei már megkezdődtek.
– Jelenleg több ezer fogyatékkal élő gyermek kallódik az oktatási rendszer mellett, aki nem jár iskolába, vagy nem olyan intézménybe került, ahol az állapotának megfelelő képzést kapna – szögezte le az ombudsman. Hozzátette: a szférában rendszerszerű változtatásokra van szükség, az iskolák ugyanis sok esetben a feltételek és a szakemberek hiányára hivatkozva nem fogadják a gyerekeket.
