Gőzerővel dolgoznak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárságán az új közoktatási törvényen, amelynek vitára bocsátható tervezete a hírek szerint még ebben a hónapban elkészül, annak nyilvánosságra hozataláig azonban semmilyen konkrétumot nem árulnak el a tervekről. A szakmai szervezetek többsége is várja már a tervezet vitára bocsátását, hogy konkrét javaslatokkal vehessenek részt a törvényalkotásban. A Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) komoly változásokat vár az új jogszabálytól.
*
– Az előző kormányzat azzal a hamis ideológiával emelte meg a tanárok kötelező óraszámát és csökkentette a gyerekekét, hogy a diákok túlterheltek, és hazánkban a nemzetközi összehasonlításban egy tanárra túl kevés tanuló jut. A valóságban az intézkedések célja kizárólag a spórolás volt, és a változtatások nem tettek jót az oktatás színvonalának – jelentette ki Szebedy Tas, a GOSZ elnöke. A szakember leszögezte: az új közoktatási törvénynek vissza kellene állítania a tanárok kötelező óraszámát a 2006-os változtatás előtti szintre, vagyis átlagosan heti huszonkettőről húsz órára.
A diákok terhelését viszont emelni lehetne, de nem a kötelező, új ismeretanyagot adó tanórákat illetően, hanem a képességfejlesztést előtérbe helyező foglalkozások tekintetében. A GOSZ a választható órakeret tízszázalékos, heti két órával történő megemelését javasolja, és elsősorban olyan készségtárgyakra fordítaná a pluszt, mint a rajz vagy ének-zene, dráma, művészeti nevelés.
A pedagógus-életpályamodell kapcsán Szebedy leszögezte: azt szeretnék, ha egy tanár fizetése nemcsak az oktatásban eltöltött évek számától függene, hanem attól is, hogy milyen képzéseken vesz részt pályafutása során, diákjai milyen eredményeket érnek el, és tanárként milyen minősítést kap a szakmai értékelés során. – Olyan differenciált béremelésre van szükség, amelyben a minősített és szakmailag sikeres pedagógus fizetése jóval meghaladja azt az összeget, amely a közalkalmazotti bértábla szerint ma járna neki – tette hozzá az elnök. Szebedy Tas szerint az államnak újra támogatnia kellene a pedagógusok továbbképzését. A szakember emlékeztetett: 2005-ig az állam erre a célra évente fejenként mintegy húszezer forintot adott, ezután azonban évről évre csökkent az erre fordítható pénz, majd az idén már egyetlen fillér sem jutott erre a célra.
Arra kérdésre, hogy szükség van-e az angol nyelv kötelezővé tételére a középiskolákban – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint jövőre minden gimnazista legalább egyik nyelvként köteles lesz angolt tanulni –, Szebedy úgy felelt: nem támogatják a kötelezővé tételt, mert azzal más nyelvek népszerűsége csorbulna.
A tananyag mennyiségével kapcsolatban megjegyezte: évek óta téma, hogy túl sok információt kapnak a gyerekek, amelynek következtében tudásuk felületes, így a jövőben szükség lenne a tananyag bizonyos mértékű csökkentésére.
Az érettségi rendszer több szakmai szervezet által javasolt átalakítását illetően az elnök kijelentette: a GOSZ kitart a kétszintű érettségi rendszer mellett, egyelőre ugyanis nem látott olyan koncepciót, amely megfelelően fel tudná váltani azt. A különböző középiskolákba járó diákok tudásában ugyanis akkora a differencia, hogy azt nem lehetne megfelelően egy egyfokú skálán mérni. Szebedy Tas ugyanakkor megjegyezte: a felsőoktatási körök és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) részéről egyre erősebben fogalmazódik meg az elvárás a természettudományos érettségi kötelezővé tételére. Ez a közeljövőben úgy valósulhatna meg, ha a diákok választhatnának, hogy kémiából, fizikából, biológiából vagy esetleg földrajzból érettségiznek. Hosszú távon elképzelhető lenne egy komplex természettudományos érettségi bevezetése is, amely valamennyi említett tárgyból mérné a diákok tudását, de erre nézve egyelőre nincsenek jól működő hazai hagyományok. Szebedy megjegyezte: egy új érettségi tárgy esetleges kötelezővé tétele az egész rendszert érintené, hiszen jelenleg öt tárgyból vizsgáznak a diákok, és ezek beleszámítanak a felvételi pontszámba. Született már olyan javaslat is, hogy a kötelező nyelvi érettségit váltsa fel a természettudományos tárgyból tett vizsga, hiszen nyelvvizsga nélkül diplomát szerezni ma már úgysem lehet.
Szakmai körökben régóta van olyan elképzelés is, amely egy olyan komplex kompetencialapú, egyfokú érettségi rendszert vezetne be, amely a diákok általános műveltségét, készségeit mérné tantárgyakra bontott vizsga nélkül.
origo.hu
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst
