Nemrég nevezte ki a nemzeti erőforrás miniszter az Oktatási Hivatal élére. Ez az oktatásirányítás legnagyobb háttérintézménye. Sokan féltik ettől a pozíciótól, hiszen minél több az elvégzendő feladat, annál nagyobb a bukás lehetősége.
– Nem tartok az esetleges bukástól. Tény, hogy sok feladat áll előttünk, amelyeket hibátlanul kell megoldani. Addig sem volt ez másként, amíg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke voltam. A szakszervezet éléről is pillanatok alatt eltávolíthattak volna, ha akár egyszer is előfordul, hogy nem a tagság álláspontját, hanem a személyes véleményemet tolmácsolom a nyilvánosságnak.
– Szakszervezeti vezetőből lett az egyik legnagyobb kormányzati háttérintézmény irányítója. Egyesek szerint ezzel leleplezte politikai hovatartozását, és a PDSZ pártsemlegességét is megkérdőjelezte.
– Meg kell nézni a PDSZ húszéves tevékenységét, és rögtön világossá válik, hogy a szakszervezet mindig az aktuális kormánnyal és munkáltatókkal szemben ült a tárgyalóasztalnál, védve a pedagógusok és az oktatásban dolgozók érdekeit. Bármelyik oldal is volt kormányon, a PDSZ-en mindig rajta volt az ellenzéki címke. A szakszervezet működése egyébként nem is függhet az elnök esetleges politikai irányultságától, hiszen az alapszabály előírja, hogy a döntéseket és állásfoglalásokat a tagság, illetve a választmány hozza meg.
– Az Oktatási Hivatal felügyeli és ellenőrzi az oktatás szinte valamennyi szeletét az óvodai beíratástól az érettségin át az egyetemi ponthatárok meghúzásáig. Lehet ennyi mindenhez érteni, vagy csak jó szakemberekkel kell körülvenni magát?
– A kettőnek együtt kell teljesülnie. Az elnöknek sok mindenhez kell értenie, ugyanakkor olyan hozzáértő munkatársakra van szükség, akik mindent megfelelően lebonyolítanak. Egyébként hamarosan „vizsgázom”, hiszen néhány napon belül kezdődnek az őszi érettségik. Ha hiba történik, a felelősség bizonyos mértékig engem is terhel, bár nem az én vezetési időszakom alatt állították öszsze a feladatsorokat, nem én nyomtatom és csomagolom azokat. Ha valamelyik fázisban hiba történik, akkor a konkrét problémáért a feladatot végző munkatársnak kell felelnie. Ám az már az én felelősségem, hogy lehetőleg olyan szakértelemmel rendelkező kollégák vegyenek körül, akik nem hibáznak. Ha mégis előáll ilyen helyzet, akkor azért is én felelek, hogy egy hiba miatt ne dőljön be az egész rendszer.
– Várható-e változás a hivatal működésében azzal, hogy ön lett a szervezet vezetője?
– Szemléletbeli változtatásra mindenképpen szükség van. A korábbi oktatási kormányzat alatt a büntető szemlélet volt a jellemző a hivatal munkájára; én inkább segíteni szeretnék. Nem bürokrata vagyok, hanem az oktatás működését ismerő szakember, ezért ha hibát találok egy iskola működésében, akkor az azonnali pénzbüntetés kiszabása helyett arra fogok törekedni, hogy a segítségünkkel az intézmény megszüntesse a szabálytalanságot.
– Az Oktatási Hivatal a hatályos jogszabályok szerint egymillió forintig terjedő pénzbüntetéssel szankcionálhatja a szabálytalankodó iskolákat. Van lehetőség mérlegelésre a bírságolást illetően?
– Van, és ezzel a jövőben élni is kell. Minden ügyet külön meg kell vizsgálni, mert bizony vannak olyan esetek, amikor a pénzbírság kiszabása nemhogy nem oldja meg a helyzetet, de súlyosbítja azt. Ha például egy iskola azért nem tart be bizonyos szabályokat, mert pénzhiány miatt képtelen teljesíteni azokat, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy még pénzt veszünk el tőlük. Ilyen esetekben időt kell adni az intézményeknek a helyzet rendezésére, és segíteni kell a megoldásban.
– Azt mondja, a pénzbírság nem jelent minden esetben megoldást, a jogszabályok szerint azonban az Oktatási Hivatalnak nincs más eszköze a szabálytalankodó intézményekkel szemben. Kezdeményezi-e a hivatal hatáskörének bővítését?
– Ma az a helyzet, hogy ha az illetékes megyei főjegyző kiadja egy iskolafenntartónak a működési engedélyt, akkor hiába tárjuk fel az intézményben zajló súlyos szabálytalanságot, a pénzbírságon kívül nem tehetünk semmit. Ki kell adnunk az iskolának a működéshez szükséges OM-azonosítót. Fontosnak tartanám, hogy nagyon súlyos és szándékos jogsértés esetén akár az oktatási intézmény működésének felfüggesztését is kezdeményezhessük, természetesen az ott tanulók és dolgozók megtartásával. Fontos az is, hogy a jövőben olyan jogszabályok szülessenek, amit a legtöbb iskola képes betartani.
– Mondana konkrét példát olyan súlyos jogsértésre, amiért jogosnak tartaná akár egy iskola bezárását is?
– A Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott a győri Vocational Academy Alapítvány által fenntartott és csődbe vitt iskolák ügyével. Az alapítvány éveken át felvette a gyerekek oktatására folyósított állami normatívát, ám szervezet a pénzt bíróság által bizonyítottan nem arra használta, amire azt kapta, sőt több esetben még a pedagógusok többhavi bérét sem fizette ki.
– Az Oktatási Hivatal most is vizsgálja a Vocational Academy Alapítvány iskoláit?
– 2008-ban átfogó vizsgálatot végzett a hivatal, és csaknem maximális bírságot szabott ki az alapítványra, mást azonban nem tehetett. A jövőben az lenne a célravezető, ha ilyen esetekben lehetőségünk lenne a további jogsértés megakadályozására, vagyis a működés felfüggesztésének kezdeményezésére.
– Az Oktatási Hivatal egyik legfontosabb feladata, hogy hatósági ellenőrzésekkel vizsgálja, az óvodák és iskolák betartják-e a jogszabályokat, illetve megfelelő célra használják-e fel a különböző állami normatívákat. Vannak-e olyan szabályok, amelyeknek betartását kiemelten kívánja vizsgálni?
– Erre az évre a miniszter már a hivatalba lépésem előtt elkészítette a vizsgálati programtervet. A dokumentum az utolsó negyedévre elsősorban az osztálylétszámra vonatkozó szabályok betartását irányozta elő, vagyis azt ellenőrizzük majd, hogy az iskolák nem zsúfolnak-e össze a megengedettnél több gyermeket egy osztályba.
– Hivatalba lépése után szinte azonnal közölte, hogy az Oktatási Hivatal nagy hiánnyal küzd, és ennek okait ki kell vizsgálni.
– Folyamatban van a vizsgálat, de az már jól látszik, hogy a hiány nagy része azért alakult ki, mert a hivatal feladatait évek óta súlyosan alulfinanszírozza az állam. Az Oktatási Hivatal költségvetési támogatásának összegét egyébként külön kellene megjeleníteni a büdzsében, ám az előző kormányzat ezt hosszú ideje elmulasztotta. A költségvetésben elkülönítettek egy összeget az összes oktatási háttérintézmény működésére, ám azt, hogy ebből mennyi jár az Oktatási Hivatalnak, nem határozta meg a parlament, pedig olyan alapfeladatokat látunk el, mint az érettségi megszervezése, vagy az egyetemi felvételi lebonyolítása.
– A hiányzó pénz tehát nem eltűnt, hanem soha nem is volt a hivatal kasszájában.
– Így van. Ez azt jelzi, hogy a 2011-es költségvetésben a jelenleginél több pénzt kell szánni a Oktatási Hivatal működésére.
– Van olyan konkrét feladat, amely egyértelműen többe kerül, mint amennyi pénzt kapnak rá?
– A pedagógusigazolványok és a diákigazolványok előállítására adott összeg jóval kevesebb, mint a dokumentumok gyártási költsége. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a diákoknak és a tanároknak kellene többet fizetni ezekért, hanem a kormányzatnak kell nagyobb összeget elkülönítenie erre a célra.
– Ha egy hivatal hiánya már évközben nagy, akkor az elvileg azt jelenti, hogy az év végi feladatok végrehajtására már egyáltalán nem marad pénz.
– Szerencsére eddig még sohasem következett be, hogy a hivatal ne tudta volna ellátni valamelyik alapfeladatát. Ez azonban sokszor csak úgy működik, hogy a hiányt átgörgetik a következő évre, vagy külön célzott forrásokat vonnak be.
– Ez mit jelent a gyakorlatban?
– A kifizetések átütemezését és csúsztatását.
– A hiány nem veszélyezteti a hivatal működését, és így például az őszi érettségik a lebonyolítását?
– A jelenlegi helyzet nem veszélyezteti az érettségi vizsgák lebonyolítását és a hivatali kötelezettségek ellátását. Az Oktatási Hivatal költségvetésének rendbetétele azonban alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a hiány ne duzzadjon tovább, ahogy az sem megengedhető örökké, hogy az elvégzett munkát késve fizetjük ki.
origo.hu
Milyen Nizzánál a tenger?
