Szabálytalanságok az egyházi iskolákban

Szinte az összes vizsgált egyházi iskolában talált valamilyen szabálytalanságot az Oktatási Hivatal, a mintában szereplő intézmények jelentős része azonban olyan kisegyházhoz tartozott, mint a krisnások vagy a lazaristák – derül ki a hivatal hatósági ellenőrzést lezáró anyagából. Az Oktatási Hivatal lapunk kérdésére sem árulta el, hogy mely fenntartók iskoláiban követték el a szabálytalanságok zömét.

Az Oktatási Hivatal (OH) hatósági ellenőrzéssel azt vizsgálta, hogy az egyházak és kisegyházak által fenntartott iskolák betartják-e az egyenlő bánásmód elvét, vagyis biztosítják-e a személyi és tárgyi feltételeket, valamint megfelelő színvonalú oktatási szolgáltatást nyújtanak-e. Az egyházi iskolákról kialakult képet torzíthatja, hogy a még Hiller István oktatási minisztersége ideje alatt megkezdett hatósági ellenőrzés során 15 olyan intézményt vizsgáltak, amelyek közül csupán kilenc tartozott a nagy történelmi egyházakhoz (három katolikus és hat református). A minta további negyven százalékát adó hat iskolát olyan, sokak előtt ismeretlen egyházak tartottak fenn, mint a Keresztény Család Gyülekezet, a Magyarországi Biblia Szól Egyház, a Hit Gyülekezete, a Missziótársaság (lazaristák) és a krisnások. Mivel a feltárt szabálytalanságok jelentős részét csupán egy-két intézmény követte el, ezért könnyen előfordulhat, hogy a nagy történelmi egyházak nem érintettek a jogsértések jelentős részében. Az OH jelentésében nem nevezte meg, hogy mely egyházak, illetve kisegyházak által fenntartott iskolák követték el az egyes szabálytalanságokat. Lapunk szerette volna megtudni, hogy a jogsértések többsége a történelmi keresztény egyházak által fenntartott intézményekhez, vagy a kisegyházakhoz köthetők-e, ám az OH megtagadta a válaszadást a kérdésben.
Az ellenőrzés során csupán egyetlen olyan iskolát talált a hatóság, ahol semmilyen szabálytalanság nem történt. Az iskolák több mint felének esetében szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó figyelemfelhívással zárult a vizsgálat, az intézmények további negyven százalékában azonban a szabálytalanság olyan fokú volt, amiért a hatóság felügyeleti bírságot szabott ki.
A hatósági ellenőrzés adatai szerint a leggyakoribb jogsértés az volt, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettsége vagy szakképesítése nem volt megfelelő, vagyis olyanok is dolgoztak tanárként, akiknek nem volt pedagógusdiplomájuk, illetve bizonyos tantárgyakat nem szaktanár tanított. Ilyen típusú jogsértés a vizsgált intézmények több mint hatvan százalékában fordult elő. A vizsgált iskolák húsz százalékában bizonyos dolgozók esetében hiányzott a büntetlen előéletet igazoló dokumentum (erkölcsi bizonyítvány), pedig annak meglétét a jogszabály előírja.
Egy iskola jogszerűtlenül szervezte meg a tanulók számára az osztályozóvizsgát, és szintén egy intézmény esetében tapasztalták, hogy tanulóinak létszáma magasabb volt az engedélyezettnél. Egyedi, ám igen súlyos hiba volt, hogy az egyik intézményben dolgozó pedagógusnak nem volt munkaszerződése. Az OH két iskola fenntartóját kereste meg azért, mert az intézményekben a tanulók egy részét – összesen negyvennégy főt – részlegesen felmentettek a mindennapos iskolalátogatás alól, ezért a hatóság szerint a gyerekek tanulói státusa „rendezetlen”. Az utóbbi két iskolában gondot jelentett az is, hogy az intézményi alapdokumentumokat nem hagyta jóvá a fenntartó egyház.