Nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság készségei javultak a leginkább az elmúlt tíz évben, ugyanakkor a vizsgált kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a társadalom. A foglalkoztathatóság legnagyobb akadálya az alapkészségek teljes hiánya – így összegezhetők az OECD és a kanadai statisztikai hivatal által készített All nemzetközi kutatás hazai eredményei.
A kutatás a felnőtt, 16–65 éves lakosság általános alapkészségeit mérte, a vizsgálatban tizenegy ország vett részt. A kutatók Magyarország 164 településén 13 600 embert kerestek meg. A teljesítményt négy szempontból mérték: megvizsgálták a prózaolvasási készséget (újságcikkek, szépirodalmi szövegek olvasása és értelmezése), a dokumentumolvasási készséget (grafikonok, diagramok, táblázatok értelmezése), a számolási készséget és a problémamegoldási készséget.
*
Az adatok szerint az elmúlt tíz évben ugrásszerűen javult a magyarok olvasási és szövegértési készsége.
A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információtartalmának megértésében sokat fejlődtünk: tíz évvel ezelőtt még sereghajtók voltunk ebben a kategóriában, mára azonban az átlagosnál jobb az eredményünk. Probléma ugyanakkor, hogy a diagramok értelmezésében drasztikus különbség figyelhető meg a 45 év alatti és feletti lakosság körében. A 45 év felettieknek komoly hiányosságai vannak ezen a téren, így ők könnyebben megtéveszthetők a bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a fiatalabbak.
A számolási képességeket tekintve teljesen átlagosak a magyarok. A közepes eredmény ugyanakkor szélsőséges értékekből tevődik össze: körülbelül azonos a nagyon jól és a nagyon gyengén számolók aránya a felnőttek között.
A magyar felnőtt népesség nagyjából 28 százaléka mind a négy kompetencia hiányával küzd, vagyis sem számolni, sem olvasni nem tud értékelhető szinten, és a hétköznapokban felmerülő problémákat sem képes megoldani. Ezzel szemben közel ugyanekkora réteg, a lakosság 25 százaléka alkotja azt az elitet, amelynél minden kompetencia magas szinten megtalálható.
A nemzetközi kutatás készítői leszögezik: ennyire szimmetrikusan kettészakadt társadalom csak Magyarországon figyelhető meg. Összesítésben ráadásul nagy a lemaradásunk, hiszen a legtöbb fejlett országban többségben voltak azok, ahol a kompetenciák mindegyikét birtokolták.
A kutatók szerint a magyar munkaerőpiac nagyon toleráns, ugyanis már azoknak is nagy az esélyük az elhelyezkedésre, akik a vizsgált négy készség közül legalább eggyel rendelkeznek. Amíg például Norvégia, Kanada, Új-Zéland és Olaszország esetében a munkaerő-piaci veszélyeztetettség egyre alacsonyabb azoknál, akik több készségben jók, addig Magyarországon lényegében nincs különbség a legalább egy kompetenciát magas szinten birtokló és a valamennyi készségben jó felnőttek munkaerő-piaci esélyei között.
A kutatók rámutatnak: az alacsonyan iskolázott magyar népesség munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak, és a készségek hiánya szorosan összefügg azzal, hogy e réteg nagy része nem talál munkát. Hazánkban ugyanis kirívóan alacsony a legfeljebb általános iskolát végzettek foglalkoztatottsági szintje. Az iskolába lépő gyermekek szüleinek helyzetét vizsgálva kiderült: a diplomások gyerekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 százaléka, a szakmunkások csemetéinek pedig 13,1 százaléka él olyan családban, ahol az anya és az apa sem dolgozik. A legfeljebb általános iskolát végzettek gyermekeinek esetében ez a szám 48,4 százalék. A legfeljebb általános iskolát végzettek munkából való kiszorulása arányaiban jóval nagyobb mértékben érinti Magyarországon a roma népességet: becslések szerint a legfeljebb nyolc osztályt végzett, aktív korú, de nem dolgozó népességben arányuk 30–60 százalékos. A kutatók szerint ugyanakkor jól látszik, hogy az álláskeresés során az alacsony iskolai végzettség okozta hátrány sokkal jelentősebb, mint az etnikai előítéletek okozta hátrány.
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredményét a nemek közötti összehasonlítás hozta. Kiderült, hogy a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a férfiak. A gyengébbik nem képviselői jobban olvasnak, jobban számolnak, és ügyesebb problémamegoldók a férfiaknál. Ezzel az eredménnyel szinte az egész világon egyedülállók a magyar nők, a legtöbb országban ugyanis a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
