Vitákat szított a hulladékreform

Megalapozatlannak tartja a kormány a jelenleg működő hulladékkoordináló szervezetek aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a vállalatokat megszüntetné, és helyettük egy állami tulajdonú szervezet irányítása alá vonná a tevékenységet. A jövőben a tárca a termékdíjrendszert is átalakítaná: a kiváltható termékdíj helyett kötelező környezetterhelési adó vár az érintett cégekre.

Mizsei Bernadett
2010. 10. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tartanak a Vidékfejlesztési Minisztérium legújabb reformjától a hulladékkoordináló szervezetek. A jelenlegi tervek szerint a jövőben a hulladékgazdálkodást egyetlen, állami tulajdonú szervezet irányítása alá vonja a tárca. Az eddigi koordináló szervezetek szerepe teljesen megszűnik majd, és az állami tulajdonú Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség egységesíti és ellenőrzi a piacot.
Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint amennyiben az állam megbontaná a mára kialakult, a legkisebb falvakat is lefedő hulladékkoordinációs rendszert, legalább 9–12 hónapra lenne szükség ahhoz, hogy felépüljön egy új. – Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi ideig bizonytalan lenne a szelektív hulladékok gyűjtése, feldolgozása, vagyis az átalakítás igen kockázatos – vélekedett Tóth Zoltán.
Az Öko-Pannon ügyvezető igazgatója szerint a változást – mivel egy nagy és bonyolult rendszerről van szó – mindenképp egy részletes hatástanulmánynak kellene megalapoznia, anélkül kockázatos az átalakításba belevágni. Viszkei György lapunknak úgy nyilatkozott, egy modellváltás jellegű változás ráadásul mindenképp hosszú időt igényel.
Hám Eszter, a Hungarohab Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy látja, nemzeti konzultáció keretében, az összes résztvevő jelenlétében kellene megtárgyalni a változást. Nehezményezi azt is, hogy semmit nem tudnak arról, milyen feltételekkel működne és milyen változásokkal járna pontosan az új rendszer.
A használt elemek begyűjtését végző RE’LEM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Cserépy Zoltán közölte: az elmúlt fél évtizedben több mint 23 ezer gyűjtőhelyből álló, az ország csaknem minden településére kiterjedő begyűjtő rendszert hoztak létre. Ez ahhoz szükséges, hogy Magyarország a mostani 21 százalék helyett képes legyen az uniós irányelvnek megfelelően 2016-ra a hulladékok legalább 45 százalékát begyűjteni. Azt azonban nem tudják, az új szabályozás után hogyan lesz megoldható a gyűjtőhelyek folyamatos ürítése.
A tervek szerint megváltozik a termékdíjrendszer is. A hulladék visszagyűjtésével és feldolgozásával kiváltható termékdíj helyett kötelező környezetterhelési adót vezetne be a tárca. Ennek értelmében a cégeknek nem kellene törődniük a visszagyűjtéssel és a hasznosítással, cserébe viszont az adóvá alakuló díjat mindenkinek meg kellene fizetnie.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint a jövőben a hulladékkeletkezés megelőzésére kell összpontosítani. Az Országos Környezetvédelmi Tanács úgy látja, a mindenkire kivetendő termékdíj számos termékcsoportnál áremelkedéshez vezethet, ám az ezzel kapcsolatos aggályokat az államtitkár megalapozatlannak nevezte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.