Tartanak a Vidékfejlesztési Minisztérium legújabb reformjától a hulladékkoordináló szervezetek. A jelenlegi tervek szerint a jövőben a hulladékgazdálkodást egyetlen, állami tulajdonú szervezet irányítása alá vonja a tárca. Az eddigi koordináló szervezetek szerepe teljesen megszűnik majd, és az állami tulajdonú Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség egységesíti és ellenőrzi a piacot.
Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint amennyiben az állam megbontaná a mára kialakult, a legkisebb falvakat is lefedő hulladékkoordinációs rendszert, legalább 9–12 hónapra lenne szükség ahhoz, hogy felépüljön egy új. – Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi ideig bizonytalan lenne a szelektív hulladékok gyűjtése, feldolgozása, vagyis az átalakítás igen kockázatos – vélekedett Tóth Zoltán.
Az Öko-Pannon ügyvezető igazgatója szerint a változást – mivel egy nagy és bonyolult rendszerről van szó – mindenképp egy részletes hatástanulmánynak kellene megalapoznia, anélkül kockázatos az átalakításba belevágni. Viszkei György lapunknak úgy nyilatkozott, egy modellváltás jellegű változás ráadásul mindenképp hosszú időt igényel.
Hám Eszter, a Hungarohab Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy látja, nemzeti konzultáció keretében, az összes résztvevő jelenlétében kellene megtárgyalni a változást. Nehezményezi azt is, hogy semmit nem tudnak arról, milyen feltételekkel működne és milyen változásokkal járna pontosan az új rendszer.
A használt elemek begyűjtését végző RE’LEM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Cserépy Zoltán közölte: az elmúlt fél évtizedben több mint 23 ezer gyűjtőhelyből álló, az ország csaknem minden településére kiterjedő begyűjtő rendszert hoztak létre. Ez ahhoz szükséges, hogy Magyarország a mostani 21 százalék helyett képes legyen az uniós irányelvnek megfelelően 2016-ra a hulladékok legalább 45 százalékát begyűjteni. Azt azonban nem tudják, az új szabályozás után hogyan lesz megoldható a gyűjtőhelyek folyamatos ürítése.
A tervek szerint megváltozik a termékdíjrendszer is. A hulladék visszagyűjtésével és feldolgozásával kiváltható termékdíj helyett kötelező környezetterhelési adót vezetne be a tárca. Ennek értelmében a cégeknek nem kellene törődniük a visszagyűjtéssel és a hasznosítással, cserébe viszont az adóvá alakuló díjat mindenkinek meg kellene fizetnie.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint a jövőben a hulladékkeletkezés megelőzésére kell összpontosítani. Az Országos Környezetvédelmi Tanács úgy látja, a mindenkire kivetendő termékdíj számos termékcsoportnál áremelkedéshez vezethet, ám az ezzel kapcsolatos aggályokat az államtitkár megalapozatlannak nevezte.

Gyermeknapra üzent a miniszterelnök