Üdvözli a gyógyszerpiacot érintő változtatási javaslatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Mint azt Horváth Tamás elnök lapunknak elmondta: végre az intézkedésekben is megmutatkozik, hogy a kormány az egészségügyi rendszer részének tekinti a gyógyszerellátást. Az egyik legfontosabb módosításnak a patikaalapítás korlátainak visszaállítását tartja: a tervezet szerint 4500, nagyobb településeken pedig 4000 lakosonként, valamint 300, illetve 250 méterenként lehetne új gyógyszertárat nyitni. A másik fontos változásnak azt nevezte, amely előírja, hogy a patikát üzemeltető vállalkozásban többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a gyógyszerészeknek, s ennek az előírásnak legkésőbb 2014-ig minden ilyen jellegű vállalkozásnak meg kell felelnie.
Kedvezően fogadta az említett módosító javaslatokat a Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetsége is.
*
Mint azt Hávelné Szatmári Katalin elnök hangsúlyozta: fontos eleme a javaslatcsomagnak az is, hogy – más európai országok gyakorlatához hasonlóan – kizárnák a patikaüzemeltetők közül többek között a gyógyszergyártókat és -nagykereskedőket. Pozitívumként értékelte továbbá, hogy szigorítanák a gyógyszerekkel kapcsolatos marketingtevékenységet. Így a jövőben nem lehetne különböző ajándékokkal, kuponokkal, kedvezményekkel elcsábítani a vásárlókat. Hávelné szerint azonban ezt a korlátozást nem csak a tb-támogatott orvosságoknál kellene érvényesíteni, hanem minden vényköteles medicinánál.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők azt vetítették előre, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
– Nem értjük azt a javaslatot, amely kizárja többek között a nagykereskedőket a patikatulajdonosok köréből – szögezte le Küttel Sándor, a Gyógyszernagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. Közölte: több százra tehető az eladósodott patikák száma, a nagykereskedők kintlévősége meghaladja a 16 milliárdot. Ez az összeg szerinte behajthatatlanná válik így. Hangsúlyozta: a jogalkotó álláspontjával szemben nem tapasztalták, hogy szakmailag rosszabbul működnének a gyártói, illetve nagykereskedői tulajdonban működő gyógyszertárak. Küttel szerint alkotmányellenes és a jogbiztonságot veszélyezteti az a tervezett rendelkezés, amely arra kötelezi a nagykereskedőket és számos más piaci szereplőt, hogy 2014-ig értékesítsék tulajdonrészüket. Ezt ugyanis most már csak áron alul tudnák megtenni annak ellenére, hogy hatalmas összegeket fektettek be ezen a területen.
Hasonlóan vélekedett a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége is. – Drágábbak lesznek a gyógyszerek, rosszabb az ellátás, megjelennek a zsebszerződések, és a ma is sok esetben veszteséges gyógyszertárak közül sok tönkremegy – ezt vetítette előre Korodi Karolina, a szervezet vezetője. Úgy vélte: ma még a nyereségesen működő vállalkozások sem kapnak hitelt, nemhogy a sokszor veszteségesen üzemelő patikák, ezért újra megjelennek majd a zsebszerződések, hogy papíron eleget tehessenek a gyógyszerészi többségi tulajdonra vonatkozó előírásnak. Ha pedig nincs forrás a rendszerben, akkor nincs megfelelő gyógyszerkészlet, s nincs fejlesztés, azaz romlik az ellátás. Ellenzi azt a tervet is, amely szigorítja a kedvezményeket, mert ettől drágább lesz az orvosság.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó gyógyszergyártók azt is kifogásolták, hogy a javaslatcsomag nem foglalkozik a nem támogatott készítmények kis- és nagykereskedelmi árrésének meghatározásával, illetve a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemmel. Az innovatív gyártók pedig az ellen tiltakoztak, hogy a gyógyszerek árához nyújtott támogatást biztosító kassza jelentős túlköltése esetén nagyobb részt kellene befizetniük az államnak, mint a generikus gyógyszert gyártóknak. Azt azonban mindenki tudomásul vette, hogy az azonos hatóanyagú, szabadalmi védettséggel nem rendelkező, „másolt”, de olcsóbb generikus készítményekre való áttérést nem büntetéssel, hanem az orvosok és a patikusok jutalmazásával próbálná ösztönözni a kormány. Emellett azonban biztosítani kellene az új készítmények tb-támogatásba történő befogadását.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
