Családi napközik válthatják ki a bölcsődét

A jövőben családi napközik üzemeltetésével is biztosíthatják a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását a 20 ezer főnél kevesebb lakost számláló települések – derül ki a gyermekvédelmi törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatból. <br />A Nemzeti Erőforrás Minisztérium célja, hogy az új ellátási forma elterjesztésével orvosolja a súlyos bölcsődei férőhelyhiányt. Emelkedik a bölcsődei étkeztetés térítési díja, és a bölcsikben is lesz nyári szünet.

Rossz gyakorlat. Az európai uniós normák szerint három év alatti gyerekeket nem lenne szabad gyermekvédelmi intézményben elhelyezni, ugyanis ez hosszabb távon visszaveti őket, s az intézetekben az egészségesek gyakran együtt vannak a súlyosan fogyatékos, beteg gyerekekkel – mondta tegnap Szabó Máté ombudsman egy budapesti gyermekjogi konferenciát követően. Az ombudsman a családpótló ellátások helyzetét vizsgálva megállapította, a gyermekintézményekben gondok sokasága tapasztalható. Tizenhétezer gyermek él Magyarországon gyermekvédelmi szakellátásban, nevelőszülőknél és gyermekotthonban; a kilenc év alatti korosztályból több mint hetven százalék nevelőszülőnél, a többiek pedig gyermekotthonban. (MTI)

A bölcsődék hiánya évek óta komoly problémát okoz. Ahol pedig van ilyen intézmény, ott súlyos a férőhelyhiány, s a jelentkezőknek csak töredékét veszik fel. A közelmúltban Szabó Máté ombudsman is felhívta a kormány figyelmét a tarthatatlan helyzetre, s azt kérte, dolgozzon ki intézkedési tervet annak érdekében, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyerekek napközbeni ellátására vonatkozó kötelezettségüknek. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken az önkormányzat köteles bölcsődét működtetni, ezt sok fenntartó azonban – általában pénzhiány miatt – mégsem teszi meg, mulasztását pedig nem szankcionálják a hatályos jogszabályok.
Az egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló saláta-törvénytervezet a családi napközik elterjesztésével orvosolná a hiányt. A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő javaslatcsomag szerint a jövőben a 10 ezernél több, 20 ezer főnél kevesebb lakost számláló települések önkormányzatai a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségüknek a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehetnek. A javaslat indoklása szerint a tervezet elő kívánja segíteni a családi napközi mint napközbeni kisgyermek-ellátási forma elterjesztését a települési önkormányzatok körében.
Nem biztos azonban, hogy pusztán ezzel maradéktalanul elégedettek lesznek a szakemberek és a szülők. A családi napközi ugyanis csak az államnak olcsóbb ellátási forma, a családok szempontjából azonban jóval költségesebb. A bölcsődékben ugyanis a gyerekektől csak az étkezésért kérhetnek pénzt, a családi napköziben azonban az ellátásért, felügyeletért is fizetni kell. Míg az állam a bölcsődéknek gyermekenként 494 100 ezer forintot fizet, addig a családi napközik csak 268 ezer forintot kapnak. A napközikben az ellátás pluszköltségét a szülőknek kell megfizetniük. A családi napközik általában havi 40–60 ezer forintot kérnek a gyerek ellátásáért, de előfordul 80–100 ezer forintos havi térítési díj is. Egyes szakemberek szerint ráadásul a gyermekek megfelelő fejlesztésének kérdése is esetleges a családi napközikben. Szabó Máté ombudsman állásfoglalásában azt írta: a kizárólag magánfenntartású intézmények sem szakmailag, sem anyagilag nem azonosak az önkormányzati intézménnyel. A családi napközikért ugyanis térítési díjat kell fizetni, amit nem minden szülő engedhet meg magának, ráadásul az önkormányzat csak kevés működtetővel kötött feladatellátási szerződést, ennek hiányában pedig még magasabb a térítési díj. Ellentmondásos jogi helyzetet teremt az is, hogy míg a hagyományos bölcsődei, óvodai ellátásra szigorú szakmai követelmények vonatkoznak, addig az alternatív formáknál csupán laza előírások határozzák meg a működés feltételeit, közöttük a személyzet képzettségét, az ingatlan alkalmasságát.
A salátatörvény-tervezet tartalmazza a bölcsődei gyermekétkeztetés térítési díjának megemelését is. Eddig a kisgyermekek étkeztetésével kapcsolatos intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege volt, ha azonban a salátatörvényt elfogadják, akkor a térítési díj alapjába bele számít majd a rezsiköltség is. Ennek összege nem lehet magasabb a nyersanyagköltség 50 százalékánál.
A jogszabálycsomag lehetővé teszi azt is, hogy a jövőben a bölcsődék is tarthassanak nyári szünetet. Az intézmény nyári nyitvatartási rendjét a jövőben a fenntartó hagyja majd jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.
– Nincs szó arról, hogy minden intézményben egységesen nőne a bölcsődei térítési díj. A jogszabály-módosítás csak arra ad lehetőséget, hogy megszűnjön az a teljesen életszerűtlen helyzet, amikor rezsiköltséget nem lehet érvényesíteni a térítési díjban. Ezzel igazságtalanul és aránytalanul nagy terhet hárítunk át a bölcsődefenntartókra – indokolta a díjemelésre vonatkozó passzust lapunknak Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikai helyettes államtitkára. A szakember leszögezte: a fenntartók döntik el, hogy élnek-e a lehetőséggel, és ha igen, milyen mértékben. Nyitrai a bölcsődei nyári szünet legalizálása kapcsán kifejtette: a bölcsődék többsége eddig is bezárt néhány hétre, csakhogy ezt a jogszabály a gyermekek nappali ellátásának kötelezettsége miatt nem tette lehetővé, ezért az intézményvezetők általában felújítási munkákra hivatkozva csukták be a kaput. A helyettes államtitkár szerint azonban a bölcsődei gondozóknak is jár a néhány hét nyári szabadság. Nyitrai leszögezte: a törvénytervezet számos olyan módosítást tartalmaz, amelyeket a nemzeti konzultáció részeként az ágazatok szakemberei javasoltak. A helyettes államtitkár azt reméli, hogy az ilyen irányú változtatások életszerűbbé teszik majd az ellátást.
A legutóbbi hivatalos statisztika szerint Magyarországon 190 ezer 1–3 éves korú gyerekre alig 25 ezer bölcsődei férőhely jut. A legelviselhetetlenebb az intézmények zsúfoltsága a megyeszékhelyeken (138 százalék), a legjobb a helyzet a fővárosban (118 százalék). Magyarország településeinek alig több mint 7 százalékában működik bölcsőde. A salátatörvény-tervezet – amely a fent említetteken kívül többek között a gyes folyósítási idejének kettőről három évre emelését is tartalmazza – a költségvetési törvényhez szorosan kapcsolódik, ezért azzal együtt mozog. A jogszabályt a tervek szerint még novemberben elfogadja a parlament.