Családi napközisből nem lehet kisdiák

Az ötödik életévüket betöltött családi napközis gyerekeket mindenképpen át kell íratni óvodába, az új intézménytípusban ugyanis nem teljesíthető az óvodakötelezettség – derül ki az oktatási ombudsman beszámolójából. Sok helyen azonban éppen azért járatják családi napközibe a gyerekeket, mert nincs elég hely, vagy egyáltalán nincs óvoda a településen.

Sérülő csecsemők. A csecsemőhalandóság csökkenő tendenciája ellenére a balti államok és Bulgária mellett Magyarországon hal meg a legtöbb csecsemő Európában – hívta fel a figyelmet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataira is hivatkozva tegnap a Gézengúz Alapítvány. Kiemelték, hazánkban az újszülöttek tíz százaléka, évente csaknem 9000 gyerek sérülés miatt azonnal bekerül az orvosi ellátásba. (MTI)

Több településen házi gyermekfelügyelet létrehozásával és családi napközik támogatásával próbálják kiváltani a jóval költségesebb bölcsődei és óvodai ellátást, és az állam is támogatja ezek működését, addig a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az ilyen intézmények a valóságban is kiváltsák az óvodát. A fura helyzetre az oktatási ombudsman világított rá.
Aáry-Tamás Lajost szülők, illetve intézményvezetők keresték meg azzal kérdéssel, hogy az ötéves kort elérő gyermekeknek kötelező-e óvodába járniuk, vagy maradhatnak a tankötelezettség eléréséig a családi napköziben, illetve továbbra is gondoskodhatnak-e róluk házi gyermekfelügyelet során. Az ombudsman rávilágított: a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet nem tartozik a közoktatási törvény hatálya alá, így az ilyen szolgáltatást nyújtó intézményekben az óvodába járási kötelezettség nem teljesíthető. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet is a gyermekek napközbeni ellátását megvalósító szociális szolgáltatás, ezen ellátások azonban nem közoktatási célúak.
– A közoktatási törvény előírja, hogy az ötödik életévüket betöltött gyerekek naponta négy órát kötelesek óvodában tölteni. Erre azért van szükség, hogy mire a gyerek iskolába megy, megtanulja az alapvető ismereteket, például tudjon ceruzát fogni. Az iskolára való felkészítést csak az oktatási-nevelési intézmény végezheti. Ilyen intézménytípusnak pedig csak az óvodák minősülnek, a családi napközik és a házi gyermekfelügyeletek nem – szögezte le érdeklődésünkre Aáry-Tamás Lajos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a családi napközibe járó vagy házi gyermekfelügyelet alatt nevelkedő, ötödik életévüket betöltő gyerekeket át kell íratni az óvodába, a körzetileg illetékes intézmény pedig köteles átvenni őket. Az ombudsman leszögezte: bár országos átlagban elegendő az óvodai férőhely, sajnos ezek eloszlása nagyon egyenetlen. Vannak olyan települések, ahol egyáltalán nincsenek ilyen intézmények, sok helyen pedig olyan kevés a férőhely, hogy még a kötelező felvételt sem tudják biztosítani. Súlyos férőhelyhiány jellemző Budapest agglomerációs körzetére, ahová az utóbbi években épült lakóparkokba több ezer ember költözött, ám a lélekszám növekedésével nem járt együtt az infrastruktúra arányos fejlesztése. Komoly problémát jelent az óvodahiány azokon a településeken is, ahol a közelmúltban megnőtt a roma lakosság száma. A megoldást az óvodák építése és a férőhelyek bővítése jelentené, az alapvető gond ugyanis az, hogy a legutóbbi statisztika szerint Magyarország 3145 településéből 900 olyan van, ahol nincs óvoda.
A családi napközikre és a házi gyermekfelügyeletre vonatkozó szabályozást egyébként a Bajnai Gordon vezette szocialista kormány alkotta az olcsóbb ellátási forma elterjesztéséért. A Bajnai-féle válságköltségvetés erre is hivatkozva a tavalyi 540 ezer forintról az idén drasztikusan, 494 100 forintra csökkentette a bölcsődék gyermekenkénti állami támogatását, miközben ezzel párhuzamosan megemelte a családi napközik finanszírozására fordított állami normatívát, és létrehozta a házi gyermekfelügyelet intézményét. Jelenleg mindkét újfajta intézménytípus évente 268 ezer forintot igényelhet egy gyermek után. A családi napközik ráadásul egyéves kortól akár 14 éves korig fogadhatnak gyerekeket, vagyis azok célja nem csak a bölcsődei férőhelyek pótlása. Családi napközit bárki működtethet otthonában. Egy lakásban egy gondozó legfeljebb öt gyereket nevelhet, ha van kisegítője, akkor hetet. Lazább feltételek vonatkoznak a januártól működő házi gyermekfelügyeletre. A felügyelő saját lakásában vigyázhat három 2–4 év közötti kicsire, és ugyanakkora normatívát kap a gyerekek után, mint a családi napközi.