Hatalmukat védik a hallgatók

Ragaszkodnak az egyetemek irányító testületeiben betöltött jelenlegi részvételi arányukhoz, és a tanulmányi kérdésekbe továbbra is beleszólási jogot követelnek maguknak a hallgatók. Ha Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kérésük ellenére nem változtat a felsőoktatási törvény koncepcióján, akkor Orbán Viktor miniszterelnöktől kérnek segítséget az egyetemisták.

2010. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hoffmann Rózsa azt mondja, a nemzeti együttműködés kormánya felhatalmazást kapott a választóktól arra, hogy átalakítsák a felsőoktatás rendszerét. Szeretnénk felhívni az oktatásért felelős államtitkár figyelmét arra, hogy nemcsak néhány professzor szavazott áprilisban, hanem a hallgatók is, és mi nem arra adtunk felhatalmazást, hogy jogainkat csorbítsák – jelentette ki lapunk érdeklődésére Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Leszögezte: saját javaslatcsomagot dolgoznak ki a felsőoktatási törvény koncepciójához, és az abban foglalt változtatásokról tárgyalni szeretnének az államtitkárral. Ha Hoffmann Rózsa nem fogadja el javaslataikat, és a tervezetet változatlan formában terjeszti a kormány elé, úgy a miniszterelnök segítségét fogják kérni. Körösparti kijelentette: meggyőződése, hogy a jelenlegi javaslat nem az egész kormány véleményét tükrözi, és a Fidesz továbbra is tartja magát ahhoz, hogy kiemelten képviseli a fiatalság érdekeit.
Körösparti leszögezte: természetesen mérni kell a hallgatói munka minőségét, és szankcionálni kell a rosszul teljesítést, de a tervezett négy-öt vizsgaalkalom utáni kicsapást indokolatlanul súlyosnak tartják. Azt javasolják, hogy kerüljön intézményi hatáskörbe a vizsgalehetőségek ésszerű számának meghatározása. Megtartanák ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmények az ingyenes képzésen legrosszabbul teljesítő 15 százaléknyi hallgatót átsorolhassák a költségtérítéses képzésbe, a tandíjas képzés legjobbjait pedig az ingyenesbe. A hallgatók jogaik csorbításaként élik meg és elfogadhatatlannak tartják az egyetértési jog véleményezési jogra cserélését és a szenátusban való részvételi arányuk csökkentését is.
A HÖOK ugyanakkor egyetért a felvételi követelmények szigorításával, így a felvételi minimumponthatár emelésével. Szerintük azonban a két emelt szintű érettségi vizsga felvételi követelménynyé állítása csak fokozatosan valósítható meg, és együtt kell járjon a közoktatás minőségi javulásával. A hallgatók ugyanakkor a diplomát nem adó felsőfokú szakképzés esetében továbbra is elegendőnek tartják a középszintű vizsga megkövetelését.
Emlékezetes: az új felsőoktatási törvény múlt héten nyilvánosságra hozott tervezete szerint a hallgatók a jövőben 15 százalékos arányban képviseltethetnék magukat az egyetem irányító testületeiben, a szenátusban és a kari tanácsban, ami lényegesen kisebb mértékű a jelenleg érvényes 25–33 százalékos részesedésnél. A jelenlegi, viszonylag nagy hatáskörrel bíró egyetértési jog helyett a jövőben csak véleményezési jog illetné meg őket a tanulmányi és vizsgaszabályzat kapcsán. A végleges koncepcióból kikerült az a korábban a tervezetben szereplő rész, amely korlátozná a hallgatók vizsgalehetőségeinek számát. Hoffmann Rózsa azonban nem tartja jónak, hogy a diákoknak korlátlan számú vizsgázási lehetősége legyen, ezért a kérdést később alacsonyabb jogszabályban rendezni kívánja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.