Nem tárgyalunk Magyarországgal az elővigyázatossági hitelkeretről – jelentette ki Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője a rendszeres felülvizsgálatukat lezáró tegnapi sajtótájékoztatón. Mint mondta, örömmel vették tudomásul, hogy a kormány és az Európai Unió megállapodott abban, hogy idén 3,8, jövőre három százalék alatti lesz a hiány, amelyeket teljesíthetőnek tartanak. Az IMF-nek nincs kifogása a pénzintézetek megadóztatásával szemben, pusztán azt várja el Magyarországtól, hogy 2012 után térjen át az európai uniós normák szerinti bankadóra. Túl magasnak látják ugyanis ezt a terhet, amely hazánkban a bruttó nemzeti termék arányában legalább háromszorosa más országok gyakorlatához képest.
A siker jelének érezzük azt, hogy Magyarország nem szorult rá a hitelkeret utolsó részleteinek lehívására – jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Christoph Rosenberg, aki szerint a pénzügyi piacok egyensúlyba kerülése is hozzájárult ahhoz, hogy önállóan is képes finanszírozni magát az ország. Az IMF szakembere – aki a kormány intézkedéseit bátornak, de kockázatosnak minősítette – rövid előadásában arra is kitért, hogy az egykulcsos adó jó választás, azonban egy nagyobb reform elemeként lehet igazán eredményes a lépés. Mint mondta, egyelőre még nem világos, hogy a fogyasztás növelésére vagy a megtakarítások további duzzasztására fordítja a lakosság a nála maradó pluszjövedelmeket.
– Az idei évre vonatkozóan teljes az összhang a valutaalap és a kormány között. A következő évben az IMF-nél valamivel magasabb, háromszázalékos gazdasági növekedést várunk – erről beszélt a sajtótájékoztatón Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. (Az IMF álláspontja szerint a következő évben 2,5 százalékkal nő a gazdaság, középtávon 3,5 százalékos, míg idén a kormánnyal megegyezően egyszázalékos GDP-bővülést vetítenek előre.) A következő hetekben a minisztérium átadja a valutaalap képviselőinek azokat az információkat, amelyek az államtitkár szerint eltüntetik az IMF fennmaradó kételyeit. A valutaalap magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője többek között a magán-nyugdíjpénztári intézkedések hosszabb távú hatásával kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, amely szerinte növeli a bizonytalanságot.
A kormány egyetért a valutaalappal abban, hogy a válságadókra csak átmenetileg lehet támaszkodni, elkötelezett ezek kivezetésére 2012 után, illetve a bankadót is harmonizálja az unió példája szerint. A növekedés és a tartós kiadáscsökkentés intézkedései válthatják ki majd a jövőben ezeket a pluszterheket – jegyezte meg Kármán a sajtótájékoztatón. A foglalkoztatás terén áttörést szerinte csakis az érdemben alacsonyabb adókkal lehet elérni, ez azonban „szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a következő tíz évben egymillió új munkahely jöjjön létre Magyarországon”. Ennek teljesülése érdekében szükség lesz a duális szakképzés bevezetésére, a természettudományos oktatás erősítésére és a részmunkaidős foglalkoztatásra.
– Közeledtek a vélemények július 17. óta, amikor megszakadtak a tárgyalások az IMF és Magyarország között. Korábban arról szólt a vita, hogy a költségvetési hiánycél elérhető-e, mára ez a kérdés megoldódott – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Kármán András. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az IMF-fel való pénzügyi program mára véget ért, ez egy olyan egyeztetés volt, amelyet a pénzintézet minden partnerországgal évente lefolytat.
Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy a pénzintézetek az elmúlt időszak kihívásait megfelelően tudták kezelni. Utalt arra is, hogy a jegybank stressztesztjéből kiderült: a bankok romló gazdasági körülmények között is képesek lesznek feladataikat ellátni. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy a kormány intézkedései egyértelműen elvezetnek a hiánycélok tartásához idén és jövőre, azonban további számottevő intézkedésekre lehet szükség, hogy 2012 után is kordában lehessen tartani a deficitet.
origo.hu
Baleset miatt nagy a dugó Zuglóban
