Importsertéshús a vágóhidakon

Minden negyedik vágóhídra kerülő sertés külföldről érkezik hazánkba. A hazai állomány ma már alig haladja meg a hárommilliót, a sertéstartók száma pedig 180 ezerre csökkent – sorolta lapunknak az ágazat legfrissebb számadatait Tóth Péter, a KSH szakstatisztikusa.

A forint–euró árfolyam változásával hozható összefüggésbe, hogy a magyar sertéstartók nem tudják ellátni a hazai piacot – állítja Vekerle László címzetes egyetemi tanár. A szakember úgy látja: az ágazatban csak azok tudtak talpon maradni és azok vészelték át a sertésárak mélyre zuhanását, akiknek elegendő tartalékuk volt. – Ezeknek a vállalkozásoknak egy része most összeolvad, miközben a többiek továbbra is felülről várják a támogatást, és a holland meg dán exportőrökre mutogatnak – fűzte hozzá.
Tóth Péter szakstatisztikus a júniusban tartott teljes körű mezőgazdasági összeírás előzetes adatai közül kérdésünkre kiemelte: ma már csak ötvenkétezerrel haladja meg a hárommilliót a hazai sertésállomány, és 180 ezerre csökkent az állomány egyharmad részét tartó kistermelők száma. – Tovább nő a sertésimport, minden negyedik vágóhídra kerülő állat külföldről, Németországból, Dániából, Hollandiából érkezik, az Ausztriából és Szlovákiából behozott olcsó hús is rontja a hazai termelők pozícióit – folytatta Tóth Péter.
Fekete Balázs, a Magyar Állattartók Szövetségének (MÁSZ) elnöke szerint az ágazat egyik legnagyobb gondja a takarmányárak drasztikus növekedése, ami a gabonánál az ötven százalékot is meghaladja. Az elnök úgy látja, miután a támogatási keretek kimerültek, a kormánytól most nem pénzt kell kérni, hanem hogy segítsen olyan szabályozást kialakítani, ami védi a hazai piacot.
– Erőtlen az ágazat brüsszeli lobbija. Oda kellene csapni az asztalra, hogy ne csak egy, hanem több állatbetegség tekintetében is mentességet kapjunk, mert jó néhány kór esetében is bizonyítani tudjuk mentességünket – szögezte le a MÁSZ elnöke. A feketegazdaságban folyó húselőállításról Fekete Balázs kijelentette: az élelmiszerágazat, ezen belül a húsipari termékek 40-50 százaléka iratok és áfa nélkül mozog a termékpályán.
Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem volt rektorának tapasztalata szerint a sertéshústermelésben világszerte erős integráció figyelhető meg, miközben idehaza „túl sok a magányos farkas”.
– Magyarország három nagy sertésszövetkezetet bírna el. Ha ezt rövid időn belül nem tudjuk elérni, akkor a versenyben elbukunk. A nagy szövetkezetek létrehozására a legsikeresebb példa Dánia. Ott egyetlen nagy szövetkezet évente 27 millió sertést állít elő, mert a dánok belátták, együtt kell a piacon megjelenni – mondta Horn Péter.