Kiemelhetnék a brutális diákokat

Tartós és súlyos fegyelmi vétség esetén a jövőben eltilthatnák a tanév folytatásától, illetve kiemelhetnék az iskolából a brutális gyerekeket – derül ki az új közoktatási törvény tervezetéből. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a leszakadt gyerekeket általános iskolai tanulmányaik megkezdése előtt előkészítő osztályokban zárkóztatnák fel, a problémákkal küzdő diákok egy részét pedig kis létszámú osztályokba sorolnák. Kötelező lenne a természettudományos érettségi, a középiskolák pedig újra szabad kezet kapnának a felvételi során.

Az új közoktatási törvény koncepciójának főbb elemei
– Kötelező természettudományos érettségi.
– Eltiltás a tanév folytatásától, kiemelés a normál iskolarendszerből.
– Előkészítő osztályok az általános iskola előtt a leszakadt gyerekeknek.
– Középiskolai előkészítő osztályok indítása.
– Három kötelező idegen nyelv, és emelt óraszám a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban.
– Változó tankötelezettség.
– Ingyentankönyv minden általános isko-
lásnak
– Kis iskolák újranyitása.
– A középiskolai felvételi átalakítása.

Jelentősen átalakítaná a közoktatás jelenlegi szabályozását az új közoktatási törvény koncepciója. A birtokunkba került, november 11-i keltezésű dokumentum többek között lehetővé tenné, hogy a súlyos, többszöri fegyelmi vétséget elkövető diákokat kiemeljék a normál iskolarendszerből. A jelenleg hatályos jogszabály a tanköteles gyerekek esetében nem enged ilyen szankciót, velük szemben legfeljebb másik iskolába való átirányítást lehet alkalmazni, azt is csak abban az esetben, ha a régi intézmény vezetője talál a gyereknek befogadó intézményt.
Eltiltás, kizárás
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hoffmann Rózsa vezette oktatásért felelős államtitkársága által jegyzett tervezet szerint azonban a jövőben a fegyelmi büntetés a megrovás, a juttatások és a másik iskolába való áthelyezés mellett lehet majd eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, illetve kizárás is. A tervezet leszögezi: tanköteles tanulóval szemben az eltiltás a tanév folytatásától és az áthelyezés az iskolából csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a gyermeknek, és ha szükséges – mert társai épségét, tanulmányait veszélyezteti –, a tanulót ki kell emelni a normál intézményrendszerből.
A tervezet szerint a jövőben minden óvodának valamennyi gyermeken iskolaérettségi vizsgálatot kell végeztetnie a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságával. A testület szakvéleményt készít arról, hogy a gyerek megkezdheti-e iskolai tanulmányait. A hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra a bizottság szerint még nem képes gyermekek számára legalább nyolc fő esetén előkészítő osztályt kell szervezni. A tervezet készítői szerint ennek célja, hogy a gyermekek egy év alatt behozzák lemaradásukat és elérjék az iskolaérettséget. Az előkészítő osztály után a gyerekek – a szakértői bizottság véleménye alapján – normál, kis létszámú vagy gyógypedagógiai első osztályban folytathatják tanulmányaikat. Kis létszámú osztályba sajátos nevelési igényű gyerekeket sorolnak majd be. Ilyen osztályokat akkor kell majd indítani, ha az adott évfolyamon a sajátos nevelési igényű gyerekek száma osztályonként meghaladná a három főt. A kis létszámú osztályokban 3-8 gyereket tanítanánk speciálisan. Kedvező szakértői vélemény esetén a gyermeket akár tanév közben átsorolhatnák a normál osztályba.
Pedagógiai szabadság
A tervezet a középiskolák esetében is indítana felkészítő osztályokat, ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem nyert felvételt, vagy nem tudta elkezdeni középiskolai tanulmányait.
A jelenleginél jóval nagyobb pedagógiai szabadságot kapnának a középiskolák az iskolai felvételiztetést illetően. Jelenleg csak központilag összeállított, országosan egységes feladatsorokat használhatnak az írásbelin, szóbelit pedig csak a négy évfolyamos gimnáziumok egy része tarthat. A jövőben az iskolák saját pedagógiai programjukban szabályozott módon tarthatnának önálló szóbeli felvételi vizsgát. Az írásbeli az országosan egységes felvételi helyett lehetne az iskola pedagógusai által összeállított saját dolgozat is.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokat kimondottan speciális tehetséggondozó intézményeknek szánja a tervezet, ezért azok működését illetően a jelenleginél szigorúbb feltételeket szab. A kritériumoknak megfelelő iskolák ugyanakkor emelt színvonalú oktatásban részesíthetnék a gyerekeket. Az ilyen iskolákban a kötelező tanítási órák száma átlagosan 1,5 órával magasabb lehet majd, mint az átlagos középiskolákban. A jelenlegi két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne, a nyolc évfolyamos gimnáziumokban pedig a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához is meg kellene teremteni a feltételeket. Az ilyen intézményeknek minden évben legalább másfélszeres túljelentkezést kell produkálniuk, és a kompetenciaméréseken a tanulók átlageredményének legalább 10 százalékkal meg kell haladnia az országos átlageredményt.
A tervezet eleget tesz a korábban többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által megfogalmazott kérésnek, és kötelezővé teszi a temészettudományos érettségit. A javaslat értelmében az eddigi öt kötelező vizsga helyett a jövőben hat tárgyból kellene érettségizni. A diákok választhatnának, hogy kémiából, fizikából vagy biológiából tesznek-e vizsgát. Humán tagozaton választható lenne a természettudomány tárgy is.
Tankötelezettség 17 éves korig
Lapunk a tervezet munkaanyaga alapján már két héttel ezelőtt beszámolt arról, hogy az új közoktatási törvény minden általános iskolás gyerek számára ingyenessé tenné a tankönyvet, a kötetek az iskola tulajdonát képezik majd. A tervezet a falusi kis iskolák újranyitására és a kistelepülési óvodai férőhelyhiány felszámolására törekszik. Az új törvény előírja majd minden településnek, hogy ott, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyerek él, és azok szülei erre igényt tartanak, legalább egy óvodai csoportot, vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportot kötelező működtetni. Hasonló feltételek vonatkoznak majd az iskolákra is: minden olyan településnek, ahol ezt legalább nyolc iskoláskorú gyermek családja igényli, kötelező lesz tagiskolát működtetni alsó tagozatos oktatással. Változik az iskolai tankötelezettség időtartama is. A jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint a gyerek legkorábban abban az évben kezdheti meg a tanulmányait, amelyik évben betölti hatodik életévét, lekésőbb pedig abban az évben, amikor nyolcéves lesz. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben betölti a 18. életévét. Az új tervezet ezzel szemben csak 17 éves korig kötelezne tanulásra, az óvodai ellátást pedig legkésőbb a hetedik születésnapot követő augusztus 31-ig engedélyezné.