Maradnának az ejtőernyősök

Nem valószínű, hogy távoznak az egyetemek gazdasági tanácsaiból a szocialista kormányok bukott miniszterei. A komoly havi apanázshoz jutó kormánydelegáltakat Réthelyi Miklós miniszter szólította fel önkéntes lemondásra.

2010. 11. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Levélben kérte fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak kormánydelegáltjait, hogy november 30-ig önként mondjanak le posztjukról. Réthelyi a Népszabadság birtokában lévő levél szerint a felsőoktatás megújulásának előkészítésére, a gazdasági tanácsok funkciójának újragondolására hivatkozva szólította fel lemondásra az egykori politikusokat és üzletembereket. A miniszter azért kéri önkéntes távozásra a kormánydelegáltakat, mert a még Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszter által kidolgozott, jelenleg hatályos felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy visszahívja őket tisztségükből.
Már a gazdasági tanácsok létrehozásakor sejteni lehetett, hogy a szocialista kormány ide ejtőernyőzteti a bukott politikusokat. A tanácsok ugyanis nem bírnak döntési jogkörrel az egyetemeken, csupán véleményezési joguk van, a „szakértő tanácsokért” viszont a kormánydelegáltaknak fizetés jár. A törvény nem rendelkezik arról, mennyivel kell javadalmazni őket, információink szerint azonban az egyetemek havi bruttó 150 ezer forintot kötelesek kifizetni a kormánydelegáltaknak. Ezt az összeget pedig annyival egészíthetik ki, amennyivel akarják.
*
A testületek – a Magyar Bálint nevéhez fűződő új felsőoktatási törvény értelmében – 2006 márciusában jöttek létre. A tárca minden főiskolára és egyetemre – az intézmény nagyságától függően – kettő, illetve három tagot delegált, kinevezésük öt évre szól. Visszahívni őket csak összeférhetetlenség – például büntetett előélet, polgármesteri tisztség, kormánytagság – miatt lehet, vagy azért, mert az ülések felén nem vesznek részt, esetleg feladataikat több mint fél éven keresztül nem látják el. Magyar Bálint rögtön öt bukott minisztert delegált az egyetemekre: Bokros Lajost az ELTE-re, Békesi Lászlót a Budapesti Gazdasági Főiskolára, László Csabát a Magyar Táncművészeti Főiskolára, Draskovics Tibort (valamennyien egykori szocialista pénzügyminiszterek) a Pécsi Tudományegyetemre küldte. Csillag István, a Medgyessy-kabinet egykori szabad demokrata gazdasági minisztere a Budapesti Műszaki Főiskolán landolt. Bokrosnak tavaly távoznia kellett az ELTE-ről, miután európai parlamenti képviselővé választották, helyére Hiller Nagy Sándort küldte. Nagy korábban KISZ-titkár és MSZMP-s képviselő, majd a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke volt. Draskovics Tibort idén februárban delegálta az ELTE-re Hiller Detrekői Ákos helyére. Önkéntes lemondásuk nélkül pozíciójuk és az ezért járó apanázs még több mint 4 évig biztosított.
Magyar és Hiller jóvoltából a testületekben több egykori állami cégvezető, illetve volt és jelenlegi jegybankelnök is másodálláshoz jutott. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, míg a jegybank alelnöke, Király Júlia a Pécsi Tudományegyetem testületében kapott helyet. Surányi György korábbi jegybankelnök – akit az MSZP Gyurcsány Ferenc lemondása után miniszterelnöknek kért fel – a Budapesti Corvinus Egyetem tanácsának tagja. Sugár Andrást, a T-Mobile egykori vezetőjét a Budapesti Gazdasági Főiskolára delegálta a szocialista kormány, Straub Eleket, a Matáv volt vezérigazgatóját pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre küldték.
Lapunk megpróbált utolérni több érintettet is. Békesi László, a Horn-kormány szocialista pénzügyminisztere leszögezte: szánalmasnak tartja Réthelyi levelét, és kérésének nem tesz eleget, vagyis nem mond le tagságáról, azt ugyanis semmilyen morális, szakmai vagy jogi ok nem indokolja. Hozzátette: a Budapesti Gazdasági Főiskola remekül működik, a tagok lemondása azonban lehetetlenné tenné a fontos döntések meghozatalát. Példaként említette, hogy az intézményi költségvetést nem lehet elfogadni a gazdasági tanács jóváhagyása nélkül, és az egyetemek jövő évi költségvetés nélkül maradhatnak. Békesi szerint a legtöbb kormánydelegált megbízatása 2011. február végén lejár, így érthetetlen, hogyan akadályozhatnák a reformot, amikor az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint jövő májusban fogadja el a parlament. A politikus lapunk kérdésére azt mondta, mindössze bruttó 150 ezer forintot kap tagságáért, és ezt az összeget a főiskola nem egészíti ki.
Draskovics Tibor egykori szocialista miniszter lapunknak azt állította, nem jutott el hozzá a lemondásra felszólító miniszteri levél, ezért nem tud reagálni a felvetésre. Állítása azért meglepő, mert Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke megerősítette, az intézmény kapott ilyen levelet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.