Levélben kérte fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak kormánydelegáltjait, hogy november 30-ig önként mondjanak le posztjukról. Réthelyi a Népszabadság birtokában lévő levél szerint a felsőoktatás megújulásának előkészítésére, a gazdasági tanácsok funkciójának újragondolására hivatkozva szólította fel lemondásra az egykori politikusokat és üzletembereket. A miniszter azért kéri önkéntes távozásra a kormánydelegáltakat, mert a még Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszter által kidolgozott, jelenleg hatályos felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy visszahívja őket tisztségükből.
Már a gazdasági tanácsok létrehozásakor sejteni lehetett, hogy a szocialista kormány ide ejtőernyőzteti a bukott politikusokat. A tanácsok ugyanis nem bírnak döntési jogkörrel az egyetemeken, csupán véleményezési joguk van, a „szakértő tanácsokért” viszont a kormánydelegáltaknak fizetés jár. A törvény nem rendelkezik arról, mennyivel kell javadalmazni őket, információink szerint azonban az egyetemek havi bruttó 150 ezer forintot kötelesek kifizetni a kormánydelegáltaknak. Ezt az összeget pedig annyival egészíthetik ki, amennyivel akarják.
*
A testületek – a Magyar Bálint nevéhez fűződő új felsőoktatási törvény értelmében – 2006 márciusában jöttek létre. A tárca minden főiskolára és egyetemre – az intézmény nagyságától függően – kettő, illetve három tagot delegált, kinevezésük öt évre szól. Visszahívni őket csak összeférhetetlenség – például büntetett előélet, polgármesteri tisztség, kormánytagság – miatt lehet, vagy azért, mert az ülések felén nem vesznek részt, esetleg feladataikat több mint fél éven keresztül nem látják el. Magyar Bálint rögtön öt bukott minisztert delegált az egyetemekre: Bokros Lajost az ELTE-re, Békesi Lászlót a Budapesti Gazdasági Főiskolára, László Csabát a Magyar Táncművészeti Főiskolára, Draskovics Tibort (valamennyien egykori szocialista pénzügyminiszterek) a Pécsi Tudományegyetemre küldte. Csillag István, a Medgyessy-kabinet egykori szabad demokrata gazdasági minisztere a Budapesti Műszaki Főiskolán landolt. Bokrosnak tavaly távoznia kellett az ELTE-ről, miután európai parlamenti képviselővé választották, helyére Hiller Nagy Sándort küldte. Nagy korábban KISZ-titkár és MSZMP-s képviselő, majd a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke volt. Draskovics Tibort idén februárban delegálta az ELTE-re Hiller Detrekői Ákos helyére. Önkéntes lemondásuk nélkül pozíciójuk és az ezért járó apanázs még több mint 4 évig biztosított.
Magyar és Hiller jóvoltából a testületekben több egykori állami cégvezető, illetve volt és jelenlegi jegybankelnök is másodálláshoz jutott. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, míg a jegybank alelnöke, Király Júlia a Pécsi Tudományegyetem testületében kapott helyet. Surányi György korábbi jegybankelnök – akit az MSZP Gyurcsány Ferenc lemondása után miniszterelnöknek kért fel – a Budapesti Corvinus Egyetem tanácsának tagja. Sugár Andrást, a T-Mobile egykori vezetőjét a Budapesti Gazdasági Főiskolára delegálta a szocialista kormány, Straub Eleket, a Matáv volt vezérigazgatóját pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre küldték.
Lapunk megpróbált utolérni több érintettet is. Békesi László, a Horn-kormány szocialista pénzügyminisztere leszögezte: szánalmasnak tartja Réthelyi levelét, és kérésének nem tesz eleget, vagyis nem mond le tagságáról, azt ugyanis semmilyen morális, szakmai vagy jogi ok nem indokolja. Hozzátette: a Budapesti Gazdasági Főiskola remekül működik, a tagok lemondása azonban lehetetlenné tenné a fontos döntések meghozatalát. Példaként említette, hogy az intézményi költségvetést nem lehet elfogadni a gazdasági tanács jóváhagyása nélkül, és az egyetemek jövő évi költségvetés nélkül maradhatnak. Békesi szerint a legtöbb kormánydelegált megbízatása 2011. február végén lejár, így érthetetlen, hogyan akadályozhatnák a reformot, amikor az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint jövő májusban fogadja el a parlament. A politikus lapunk kérdésére azt mondta, mindössze bruttó 150 ezer forintot kap tagságáért, és ezt az összeget a főiskola nem egészíti ki.
Draskovics Tibor egykori szocialista miniszter lapunknak azt állította, nem jutott el hozzá a lemondásra felszólító miniszteri levél, ezért nem tud reagálni a felvetésre. Állítása azért meglepő, mert Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke megerősítette, az intézmény kapott ilyen levelet.
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
