„Más volt ez a tárgyalás az IMF-fel”

Mára megszűnt Magyarország alárendelt szerepe a Nemzetközi Valutaalappal szemben – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A külföldi pénzintézet tanácsait meghallgatja, de a döntés jogát megtartja a kormány.

Mi lehet a növekedés fő motorja a következő évben? A kormány 2011-re háromszázalékos GDP-bővüléssel számol.
– Idén a magyar gazdaságot nagymértékben segítette a külső kereslet, ez az ösztönző azonban a fejlett országok szigorító intézkedései miatt a következő évben várhatóan már kevésbé hat. Felértékelődnek tehát a növekedést ösztönző belső tényezők, például hogy több jövedelem marad az állampolgároknál a személyijövedelemadó-reformnak köszönhetően. Ez a fogyasztás bővülésén keresztül segíti a gazdaságot. A vállalati beruházások esetében is fordulatra számítunk, hét-nyolc százalékos növekedést várunk már a jövő évben, amit részben az elmúlt hetek bejelentései alapoznak meg. De lesz ezeknek folytatása is, várható, hogy újabb nagyvállalatok helyezzék ide a termelést.
– Tehát önök úgy gondolják, hogy a pluszjövedelem a fogyasztást fogja erősíteni és nem nyelik el a megtakarítások, mint ahogy erre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői utaltak?
– Arányokról van szó. Azt gondoljuk, hogy az emberek a pluszjövedelem nagy részét fogyasztásra fordítják, ugyanakkor az adócsökkentés nyomán a hitelek törlesztése is könnyebbé válik. Túl van hangsúlyozva a különbség az IMF és a kormány nézetei között, a GDP-növekedésben tizedszázalékos eltérésről van szó. A nagyobb kérdés az, hogy középtávon hogyan tud alakulni a növekedés, e tekintetben a személyijövedelemadó-reformnak nagy hatása lesz. Ezzel munkavállalásra ösztönözzük azokat a polgárokat, akik eddig a magas adóterhek miatt nem vettek részt vagy nem olyan intenzíven a foglalkoztatásban.
– Mennyire érezték, hogy a Nemzetközi Valutaalap nyomást kíván gyakorolni önökre?
– Más volt ez a tárgyalás, mint a korábbiak. Az előzőkben, ha nem is érzékeltették, világos volt a helyzet: egyfajta függőségi viszonyban van Magyarország az IMF-től, hiszen a hitelszerződése szerint negyedévente gazdaságpolitikai konzultációk keretében meg kellett felelnie az IMF elvárásainak. Mostanra áttértünk az egyenrangú felek közötti egyeztetésre.
– Az változtatott a helyzeten, hogy nem kötöttek új megállapodást, vagy egyszerűen arról van szó, hogy más az új kormány hozzáállása?
– Mind a kettő. Júliusban még a régi típusú megbeszélést folytattuk, de akkor is érződött a változás szele. A hiánycélokat szigorú vállalásként kezeljük, ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mely gazdaságpolitika a legsikeresebb, csak tanácsokat fogadunk el, a végső döntés jogát megtartjuk. A mostani konzultáció még inkább ezt a helyzetet erősítette.
– Hogyan reagált az IMF-küldöttség arra, hogy Magyarország nem követi a hagyományos receptjüket, a megszorításokat?
– Érezhető a részükről egyfajta félelem, hogy hazánk kissé szokatlan útra tért. De úgy látom, hogy nem kérdőjelezik meg ennek a racionalitását, csupán azt mondják, hogy ez egy bizonytalanabb terep. A mi felfogásunk az, hogy egyszerre kell szigorúan gazdálkodni, ugyanakkor meg kell adni a gazdasági növekedésnek és a versenyképességnek a szükséges ösztönzőket. Fenntartható módon ugyanis az adósságot csakis egy dinamikus gazdasággal lehet csökkenteni.
– Románia megkötötte az elővigyázatossági hitelmegállapodást a valutaalappal. Minek köszönhető, hogy Magyarország ezt el tudta kerülni?
– A román kormány nagyon szigorú megszorító intézkedéseket vezetett be, az állami kiadásokat drasztikusan csökkentette, mindezek negatív növekedési hatása erőteljesen érződik. A szomszédos országban a recesszióból való kilábalás hosszabb folyamat lehet. Magyarország más utat választott, mi a kiadásokat úgy kívánjuk csökkenteni, hogy közben ne fojtsuk meg a gazdaságot. Intézkedéseink minimális negatív hatást fejtenek ki a meginduló növekedésre, a társadalom számára sokkal kisebb áldozatokkal kívánjuk stabilizálni a költségvetés helyzetét. Éppen ezért számítunk arra, hogy már idén is enyhén bővül a gazdaság, miközben Romániában ebben az évben is visszaesés várható.